Cikkünkben Egerházi Attilával, a Székesfehérvári Balett Színház vezetőjével folytatott beszélgetésünk során betekintést nyerhetünk a színház működésébe és a balett világába. Attila nem csupán a színház irányításáért felel, hanem a művészeti koncepciók meg
A Székesfehérvári Balett Színház bemutatóra készül. Ennek apropójából beszélgettünk a Balettszínház igazgatójával, Egerházi Attilával az új darab bemutatójáról, balettről, színházról, táncról.
Ha azt mondom, a tánc, a balett éve Székesfehérváron, akkor aligha gondolom tévesen, hogy még sok balett éve lesz Székesfehérváron a táncnak, a balettnek, ugye?
Minden évadunkat a tánc varázsának szenteljük, minden napunkat, minden egyes pillanatunkat a próbateremben vagy a színpadon töltjük. A tánc egy univerzális nyelv, amelyben hiszek, mert úgy vélem, hogy mindannyian táncolunk, csak sokan talán nincsenek is tudatában annak, hogy éppen ezt teszik. A táncművész abban különbözik az átlagos emberektől, hogy tudatosan, művészi szinten fejleszti magát; a testét hangszerként használja, hogy kifejezze érzéseit és gondolatait. A testbeszéd, amelynek legmagasabb, művészi megnyilvánulása a tánc, mindannyiunk számára lehetőséget ad a kommunikációra, és ezt sokkal erőteljesebbnek tartom, mint a szavak által közvetített üzeneteket.
Minden év hasonlónak tűnik, mégis mindegyik egyben a változások színtere is. A táncosok világában a művészek folyamatosan cserélődnek, hiszen mindig új lehetőségeket kutatnak, és felfedeznek valami újat. A friss impulzusok és a megújulás elengedhetetlenek a fejlődéshez. De Önök esetében mi a helyzet? Milyen változások formálják az Önök útját?
A tánc az élet esszenciáját tükrözi. Nem csupán egy művészeti forma, hanem magának az életnek a megjelenítése, hiszen az élet folyamatos mozgásban, dinamikus változásban zajlik. Az állandóság illúziója nem létezik, sem az életben, sem egy táncegyüttes keretein belül. Az állapotok, stációk és átmenetek jelenléte mindkét területen jellemző, és ezek a pillanatok folyamatosan alakulnak, átalakulnak. A táncművészet rendkívül gyorsan változó világ, és ez a táncegyüttesekre is igaz, hiszen a tagok folyamatosan cserélődnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne létezne egy stabil alap, amely évekig kíséri a társulatot. A változás elkerülhetetlen a táncművészek életében, mivel ez a pálya viszonylag rövid ideig tart, és a táncosoknak sűrű időkeretek között kell megtalálniuk a saját művészi hangjukat. Emiatt sokan több stílust és társulatot is kipróbálnak. A fluktuáció tehát természetes jelenség az együtteseknél, amely nem csupán a táncosok személyes fejlődésének szükségességéből fakad, hanem abból is, hogy a tánc egy univerzális nyelv, amely nem ismer határokat. Táncos lehet bárki, akár Párizsban, Londonban, Budapesten, Kanadában vagy éppen Székesfehérváron. Az lehetőség adott a mozgásra, nem csupán hazai keretek között, hanem azon túl is. Jelenleg a mi együttesünkben a legkevésbé érzékelhető a változás: csupán három új tag érkezik ebben az évben, ami viszonylag stabilnak számít a tánc dinamikus világában.
