Az Európai Bizottság új javaslata alapjaiban rengetheti meg az EU költségvetését, ami egy intenzív vitafolyamot indíthat el. A javasolt változtatások számos érdekelt felet mozgósítanak, és komoly küzdelem várható a különböző álláspontok között.

Szerdán mutatja be az Európai Bizottság a következő hétéves uniós költségvetésre vonatkozó javaslatát. A kiszivárgott információk szerint rengeteg módosítást javasol majd a testület a mostani büdzséhez képest, úgyhogy nem lesz egyszerű egyezségre jutni.

Az EU hosszú távú, hétéves költségvetése képezi a pénzügyi alapját minden kiadásnak, legyen szó Ukrajna újjáépítésének támogatásáról, Európa versenyképességének fokozásáról, vagy a mezőgazdasági támogatások fenntartásáról. E keretrendszer nélkülözhetetlen a közös célok eléréséhez és a fenntartható fejlődés biztosításához.

A 2028 és 2034 közötti költségvetési ciklusról szóló viták szerdán veszik kezdetüket, amikor az Európai Bizottság bemutatja első javaslatát a büdzsére. A brüsszeli politikai tájékozódás szinte minden esetben a pénz körüli küzdelemről szól, és ez a mostani, várhatóan hosszadalmas és heves eszmecsere mind közül a legkritikusabbnak ígérkezik.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke bejelentette, hogy átfogó felülvizsgálatot tervez az uniós költségvetés kapcsán. Célja, hogy a büdzsét egyszerűbbé és hatékonyabbá formálja, továbbá hogy a következő pénzügyi terv jobban tükrözze az Európai Unió stratégiai prioritásait.

Ennek az ambíciónak a megvalósítása nem ígérkezik könnyű feladatnak. Különösen akkor, amikor olyan területek közös finanszírozásáról van szó, mint a védelem, amely jelenlegi szerződések értelmében nem is támogatható uniós forrásokból. Eközben a már nem prioritásként kezelt hagyományos programok is súlyos megszorításokkal nézhetnek szembe, ami heves ellenállást gerjeszthet a tagállamok részéről.

Az uniós zsargonban „többéves pénzügyi keretnek” nevezett költségvetési javaslatot a Bizottság titkosított körülmények között készítette elő. A részletek szinte alig szivárogtak ki, és a rendelkezésre álló információk többségét szándékosan, csak a folyamat végső szakaszában tárták a nyilvánosság elé.

Ez a titoktartás azt jelzi, hogy Von der Leyen magabiztosan irányítja a Bizottságot, miközben erős befolyással bír vezető kabinetfőnöke, Björn Seibert, aki hatékonyan felügyeli a testület tevékenységét. A Bizottság belső köreiből származó információk alapján a folyamatok úgy zajlottak, mintha egy titkos hírszerző akció részei lettek volna: az egyes munkatársak csupán azokat az információkat kapták meg, amelyek a feladatuk elvégzéséhez elengedhetetlenek voltak.

A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a költségvetéssel kapcsolatos megbeszélések különálló csoportokban folytak, amelyek jellemzően a biztosok kabinetjeit és a főigazgatóságok vezetőit egyesítő, magas szintű értekezleteken zajlottak. Egy névtelen, magas rangú forrás az Euronewsnak elárulta, hogy az egyes csoportok nem voltak tisztában azzal, hogy a többiek miken dolgoznak, ráadásul a költségvetés alapadatai is ismeretlenek maradtak számukra.

"Az igazság az, hogy a számokat a biztosok testülete közvetlenül szerdán fogja megkapni. Jelenleg úgy tűnik, csupán három ember van, aki tudomással bír róluk" - osztotta meg forrásunk.

A 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret összesen 1200 milliárd eurót ölel fel, nem számítva a járvány utáni helyreállítási alapokat. Ez az összeg körülbelül az EU bruttó hazai termékének 1 százalékát jelenti, és a szakértők kevés esélyt látnak arra, hogy ez a szám jelentősen megemelkedjen vagy csökkenjen a következő ciklusban. A fókusz valószínűleg inkább arra irányul majd, hogy a költségvetési prioritásokat okosabban határozzák meg, figyelembe véve a jövőbeli kihívásokat és lehetőségeket.

A Bizottság kezdetben azt mérlegelte, hogy a következő többéves pénzügyi keretet három alapvető pillér köré szervezi: az első pillér a mezőgazdasági és kohéziós alapokat magában foglaló nemzeti keretösszegekre épít; a második pillér a versenyképesség növelésére, innovációra és stratégiai beruházásokra összpontosít; míg a harmadik pillér az összes külső eszközzel kapcsolatos tevékenységeket foglalja magában. Bár a bennfentesek tájékoztatása szerint azóta néhány finomításra sor került, a radikális egyszerűsítésre irányuló célkitűzés továbbra is érvényben maradt.

A jelenlegi hétéves költségvetésben az ésszerűsítés jegyében 58-ról 37-re csökkentették a finanszírozási programok számát. A Bizottság azonban még lát teret a további csökkentésre. Az egyik fő kérdés az, hogy ez az ésszerűsítés mennyire lesz drasztikus. A másik kérdés, hogy a Bizottság mennyire tudja növelni a rugalmasságát a pénzeszközök átcsoportosítása terén.

Jelenleg az EU költségvetésének jelentős hányada előre meghatározott programokhoz van hozzárendelve, ami miatt korlátozott a rugalmasság a hirtelen felmerülő helyzetek kezelésére. Bár az unió rendelkezik bizonyos mechanizmusokkal a váratlan események és vészhelyzetek kezelésére, ezek hatásköre sajnos szűkös: csupán körülbelül 21 milliárd euró áll rendelkezésre ilyen esetekre, ami a teljes többéves pénzügyi keretnek csupán egy apró részét képezi.

A Bizottság nem tud nagy összegeket egyoldalúan átcsoportosítani egyik szakpolitikai területről a másikra hivatalos felülvizsgálat nélkül, ehhez pedig az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyását meg kell szerezni.

Az új költségvetési javaslat célja, hogy enyhítse ezt a merevséget, hiszen az EU azonnali korrekciós mechanizmusának megerősítése egyre nagyobb prioritást élvez. Ezt a tendenciát a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata is egyértelműen tükrözi.

Az egyik legvitatottabb téma napjainkban az, hogy miként támogassuk Ukrajnát, hogyan kezeljük a védelmi kiadásokat a jogi keretek által támasztott kihívások ellenére, és hogy szükség van-e új közös adósságfinanszírozási eszközök bevezetésére, különösen figyelembe véve, hogy az EU-nak még mindig rendeznie kell a világjárvány során felvett kölcsönöket. Ezen a héten azonban a Bizottság által javasolt finanszírozási alapok és programok fognak a legnagyobb érdeklődést kiváltani.

A legfrissebb kiszivárgott információk alapján az új Európai Versenyképességi Alap célja, hogy egyetlen integrált keretbe összefogja akár tizenkét már meglévő program működését. Ezek között található az Európai Unió leglényegesebb kutatási alapja, a Horizont Európa, a nemrégiben életre hívott EU4Health kezdeményezés, valamint a környezetvédelem és éghajlatváltozás terén aktív LIFE program is.

Újdonságként jelenik meg a Bizottság javaslatában a "Nemzeti és regionális partnerségek" program, mely több korábbi tervezetben is feltűnt. E programot egy összetett és hosszú nevű alap, az "Európai gazdasági, területi, szociális, vidékfejlesztési és tengeri fenntartható jólét és biztonság alap" fogja támogatni.

A jövőbeli elképzelések szerint a program keretein belül a mezőgazdasági és kohéziós támogatások egyaránt helyet kapnak. Mivel e két terület az uniós költségvetés jelentős hányadát képviseli, a struktúráik összevonása alapvetően megváltoztathatja a helyzetet. Ez nem csupán az irányítási és felügyeleti folyamatokat érinti, hanem a tagállamok közötti pénzosztás módját is átalakíthatja.

A közös programok bonyolult rendszerét a Bizottság elképzelése szerint 27 különálló, a mezőgazdaságra és a kohézióra összpontosító nemzeti terv váltja fel. Ezek a tervek nemcsak az uniós prioritásokat tükrözik, hanem a helyi szintű végrehajtásra is hangsúlyt fektetnek. Ugyanakkor ez a változás érzékeny kérdéseket vet fel a pénzeszközök ellenőrzésével és a prioritások meghatározásának módjával kapcsolatban.

A jelenlegi rendszer keretein belül várhatóan érintetlenül megmarad az Európai Szociális Alap, amely a hátrányos helyzetű csoportok támogatására és a szegénység elleni harcra irányoz elő forrásokat. Az Európai Parlament szocialista képviselői ezt a döntést kulcsfontosságú győzelemként ünnepelték, mivel cserébe támogatták Ursula von der Leyen második mandátumát a Bizottság élén. Ezzel szemben a Néppárt azt kommunikálja, hogy az alap létezését uniós szerződések garantálják, így a megszüntetésének veszélye sosem állt fenn.

A szerdán bemutatott javaslat csupán a kiindulópontot jelenti egy hosszas, bonyolult és politikailag különösen feszültséggel teli tárgyalási folyamat számára. A tagállamok, az Európai Parlament – amely a kiszivárgott tervezetek alapján úgy tűnik, hogy az uniós költségvetés elfogadása során háttérbe szorul – valamint a Bizottság mindannyian eltérő prioritások és határok mentén fognak egyeztetni.

Az EU Tanácsának dán elnöksége a decemberi EU-csúcstalálkozó előtt szeretné bemutatni a Bizottság javaslatának első kompromisszumi verzióját.