Íme néhány javaslat, amely segíthet abban, hogy hosszabb és egészségesebb életet élj: 1. **Tápláló étrend**: Fogyassz változatos, tápanyagokban gazdag ételeket, mint a friss zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák és egészséges zsírok. Az ételek m

Milyen lehetőségeink vannak a halálozási arányok mérséklésére és az egészséges életévek számának növelésére? Mely társadalmi és környezeti veszélyek jelentenek a legnagyobb fenyegetést? Ezek a lényeges kérdések kerültek középpontba az első magyar ártalomcsökkentő konferencián, amelyet Budapesten tartott a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület, az EU Tanács magyar elnökségének támogatásával.

A magas vérnyomás, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas koleszterinszint és a dohányzás - ezek az összetevők a halálozások körülbelül 74%-áért felelősek. Különösen a dohányzás és az elhízás emelkedik ki, hiszen ha e két területen jelentős előrelépést tudnánk elérni, az drámaian megnövelhetné az egészségben eltöltött évek számát, sőt, az átlagéletkorra is kedvező hatással lenne. Ezen javulások következtében a közegészségügyi rendszerre nehezedő nyomás is érzékelhetően csökkenhetne, hiszen ezek a kockázati tényezők jelentős terhet rótnak az ellátórendszerre.

Az eseményen a hazai és nemzetközi egészségügyi tudományos közösség kiemelkedő kutatói egyöntetűen rámutattak a meglévő ártalmak kezelésére vonatkozó szemléletváltás szükségességére. Nem szabad feladnunk az ártalmak teljes megszüntetésére irányuló törekvéseinket, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a részleges megoldásokra, amelyek már most is pozitív eredményeket hoznak, nagyobb figyelmet fordítsunk, mint ahogyan azt a tudományos élet jelenlegi állása indokolná.

A legfontosabb rizikófaktorokat, különösen a függőségekkel és az egészségtelen életmóddal összefüggő tényezőket az egészségügyi ellátórendszer önállóan nem tudja kezelni - állapították meg a szakértők. Dr. Baticz Orsolya, a Belügyminisztérium Népegészségügyi Főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy ezek a problémák legalább 80%-ban társadalmi tényezők hatására alakulnak ki. Ezért rendkívül fontos a megelőzés és a közösségi összefogás, amely a kormány által az Európai Uniónak benyújtott egészségpolitikai javaslat középpontjában áll. A daganatos betegségek mellett külön figyelmet kell szentelni a Magyarországon népbetegségnek számító szív- és érrendszeri problémákra is, amelyek a korai elhalálozások egyharmadáért felelősek. Ebben a kontextusban a dohányzás, az elhízás és a cukorbetegség megelőzése, valamint az aktív életmód elősegítése kiemelkedően fontos. Ezek az intézkedések az ártalomcsökkentés filozófiájának középpontjában állnak.

Az ártalomcsökkentést (és a megelőzést) előtérbe állító szemlélet a tudósok szerint az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő nyomást és a rendszer költségeit is képes jelentősen mérsékelni. Dr. Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnöke szerint ehhez nem kizárólag többlet-pénz kell. Széles körben terjeszteni és alkalmazni kell az ártalomcsökkentésben és megelőzésben elért tudományos és gyakorlati eredményeket, a tudásmegosztás és a hiteles szemléletformálás legalább olyan kritikus tényező, mint a pénzügyi eszközök.

A megelőzés hatékonyságának kulcsa egy olyan szemléletmód kialakítása, amely figyelembe veszi a környezeti és társadalmi tényezők összességét. Ez a holisztikus megközelítés lehetővé teszi, hogy a különböző rizikótényezők részleges csökkentését is sikernek tekintsük. Fontos, hogy ez a szemlélet ösztönözze és támogassa az embereket abban, hogy életmódbeli változtatásokat eszközöljenek saját egészségük érdekében. A fizikai állapotunkat befolyásoló tényezők, mint például a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellett, elengedhetetlen a helytelen táplálkozás, a túlsúly, az alvási problémák, a mikroműanyagok, a levegőszennyezés, a káros UV sugárzás, valamint a stressz és a munkaterhelés hatásainak alapos vizsgálata is. Ezen problémák mindegyike hozzájárul az életminőség romlásához és súlyos egészségügyi problémák kialakulásához. Az egészséges életmódra való törekvés, és a társadalmi problémák kezelése egyaránt elengedhetetlen a jövőnkre nézve.

A hazai egészségügyi helyzetet tekintve elmondható, hogy a magas vérnyomással, dohányzással és koleszterinproblémákkal küzdők számának csökkenése biztató jel Magyarországon. Ugyanakkor aggasztó, hogy az elhízás és a cukorbetegség terjedése továbbra is növekvő tendenciát mutat. Noha a legfrissebb adatok alapján a dohányosok aránya még mindig 24,3 százalék, a tüdőrák miatti halálozások terén sajnos vezető szerepet töltünk be az európai rangsorban. Ennek okán a dohányzás káros hatásai álltak a fókuszban, rangos hazai és nemzetközi szakértők részvételével.

Statisztikai adatok támasztják alá, hogy a dohányosok, akik úgy döntenek, hogy leteszik a cigarettát, akár egy évtizeddel is meghosszabbíthatják életüket - emelte ki Prof. Dr. Pécsvárady Zsolt, a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa. Előadásában részletesen bemutatta, hogy a dohányzó várandós anyák esetében gyakrabban fordul elő, hogy a világra jövő gyermekek súlya alacsonyabb a normálisnál, ami később elhízásra prediszponálja őket. A szakember figyelmeztetett arra is, hogy a dohányzás 2-4-szeresére növeli a stroke kockázatát, míg a szívkoszorúér-betegségek valószínűsége akár tízszeresére is emelkedhet. Az életminőség és élettartam szempontjából a különbség a dohányzók és a soha nem dohányzók között drámai mértékű.

A dohányzás mellett a konferencián kiemelt téma volt az elhízás veszélyei is. Prof. Dr. David Khayat, a párizsi Pitié-Salpêtrière Kórház onkológiai osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy az elhízás karcinogén tényezőként van jelen, azaz hozzájárulhat a rák kialakulásához. A 2022-es statisztikák szerint világszerte körülbelül 2,5 milliárd ember szenved túlsúlytól, és közülük 890 millióan kórosan elhízottak, ami drasztikusan csökkentheti az életkilátásaikat a szakember értékelése alapján. Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség 80%-áért, a magas vérnyomás 55%-áért, valamint a kardiovaszkuláris megbetegedések 35%-áért felelős. Ráadásul a túlsúlyos emberek körében a daganatos megbetegedések előfordulása is aggasztó: minden ötödik túlsúlyos személy szenved ilyen betegségtől – figyelmeztetett Khayat.