Ezek a templomok különleges élményt nyújtanak mindenkinek, még azoknak is, akik nem követik a vallásos hagyományokat.

Bár az advent varázsa az elmélyülésre, a csendességre és a várakozásra invitál bennünket, a karácsonyi készülődés időszaka inkább a sürgés-forgás és a feszített tempó jegyében telik. Összegyűjtöttünk néhány különleges templomot, ahová nem csupán a karácsonyi fények, az éjféli mise misztikuma és a belső béke miatt érdemes ellátogatni, hanem az építészeti csodák és a lenyűgöző belső terek felfedezése miatt is.

Van valami igazán varázslatos abban a pillanatban, amikor a freskókkal díszített templomteret megtölti a kórus és az orgona zengő hangja, és mindez csak fokozódik, amikor egy éjféli misén veszünk részt. Az ünnepek előtti zűrzavaros időszak után különösen megnyugtató érzés betérni egy karácsonyfákkal díszített templomba, ahol még azok is szívesen megfordulnak, akik az év többi részében távol tartják magukat az egyházi helyszínektől. Összeállításunkban öt figyelemre méltó budapesti templomot mutatunk be, ahová szenteste nem csupán a pásztorjáték és az éjféli mise miatt érdemes ellátogatni, hanem a sokszor lenyűgöző vagy éppen szokatlan belső terek miatt is, amelyek minden látogatót magukkal ragadnak.

A Szent László plébániatemplom Kőbánya legnagyobb nevezetessége, ami a belvárosból 25 perc alatt elérhető a 9-es busszal. Az övé Budapest legmagasabb templomtornya, és azt se felejtsük el, hogy a színes Zsolnay cserepekkel teli épületet Lechner Ödön tervezte. Bár mi leginkább szecessziós épületeiről ismerjük, a Szent László téri templom teljesen más stílusban épült, sőt, a legkülönfélébb stílusjegyeket ötvözte az építész. A szecessziós, román, gótikus, reneszánsz, barokk stílusjegyeket ugyanúgy felfedezhetjük rajta, mint a perzsa és a magyar népit. Érdekesség, hogy Lechner a keleties-bizánci jegyeknek szánt nagyobb hangsúlyt, de háromszor kellett újragondolnia elképzeléseit, mire a fővárosi bizottság igent mondott a tervekre, ugyanis a Tádzs Mahalt idéző épületet nem találták elég katolikusnak. A Szent László-templomot minden évben fényfüzérrel ékített karácsonyfákkal díszítik fel az ünnepekre, így igazán varázslatos liturgiákon vehetünk részt ebben az időszakban, ráadásul szenteste még éjféli mise is van.

Szabó István neve az építészeti körökben jól ismert, de munkássága sokszor meglepő és szokatlan alkotásokkal van tele. Említésre méltó például a Farkasréti Mindenszentek Plébánia temploma, amely, bár szakrális funkcióval bír, külsejével inkább a Mordor világát vagy egy horrorfilm díszletét idézi. Érdekes, hogy ez a templom volt az első, amely a kommunizmus időszakában készült el Budapesten. Szenteste a hívők és nem hívók számára egyaránt izgalmas programokkal várják a közönséget, mint például a pásztorjáték és az éjféli mise. De nem csupán a szertartás miatt érdemes ellátogatni ide: a belső tér csodás színes üvegablakai olyan illúziót keltenek, mintha egy hatalmas akváriumban lennénk, ahol a fények és színek tánca varázsolja el a látogatókat.

Kevésbé ismert, ám annál érdekesebb ez a zuglói templom, amit a két világháború között építettek, neoromán stílusban. Annyira jól sikerült a tervezőknek visszaadniuk a középkori építészet világát, hogy ha nem tudnánk, hogy a 20. században épült, akkor a bélletes kapuzat, a téglafalak és a kőből készült rózsaablak láttán biztosan elgondolkodnánk azon, hogy valahonnan a 13., 14. századból származik. Belső tere még izgalmasabb: csupa boltív az egész, a mennyezeten és az oldalsó falakon magyar szentek, a Szentlélek hét fő ajándéka, a főváros címere és Jézus Krisztust ábrázoló freskók vannak, de a 85 színes üvegablakot is érdemes szemügyre venni (képek itt). A templomban szenteste 16 órától és 23:30-tól is lesz pásztorjáték, azután pedig éjféli mise.

Nemcsak Budapest, de az ország egyik legjelentősebb temploma a Szent István-bazilika, ami bár a turistahadakról ismert, azért karácsony tájékán nekünk is érdemes felkeresnünk. Történetéhez hozzátartozik, hogy fél évszázad alatt épült fel, a kupolája beomlott, három neves építészünk és a kor legismertebb művészei dolgoztak rajta. Bár 1845-ben Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére, halála után Ybl Miklós vette át a munkálatokat, és - a kor ízléséhez igazítva - neoreneszánsz stílusban tervezte tovább az épületet. Ám a Bazilika építése annyi évet ölelt fel, hogy végül egy harmadik építész, Kauser József fejezte be az épületet. Aki kíváncsi a gazdagon díszített belső térre, és lelkileg is töltekezne a karácsonyi időszakban, annak érdemes részt vennie a december 24-i éjféli szentmisén, amit Erdő Péter bíboros celebrál majd. A Bazilika történetéről korábban itt írtunk részletesen.

Talán az egyik legizgalmasabb templomunk a budai Várnegyedben található Nagyboldogasszony-templom (a Mátyás-templom érdekességeiről itt írtunk korábban), legalábbis ami a történetét illeti. Ez az egyik legnagyobb történelmi múltra visszatekintő templomunk, a hagyomány szerint Szent István parancsára szentelték fel 1015-ben, de valójában IV. Béla építtette a 13. század közepén. A 14. században gótikus stílusban építették újjá, majd a 19. században Schulek Frigyes tervei alapján nyerte el mai formáját. Homlokzatát gazdag mintázat, szobrok és domborművek díszítik, míg belül a fa, az arany és a festett falak dominálnak. Érdekesség, hogy az épületben vannak Budapest legrégebbi kőfaragványai, amik az 1260-as évekből maradtak fenn. Míg szenteste éjféli misén, december 25-én 10 órától ünnepélyes nagymisén vehettek részt, ahol Beethoven C-dúr miséje is felcsendül.