Exkluzív hír: kiszabadult a belorusz ellenzék egyik kiemelkedő alakja, Szvjatlana Cihanouszkaja férje, aki több más politikai fogollyal együtt nyerte vissza szabadságát.
A belarusz elnök szombaton kegyelmet adott több politikai fogolynak, éppen akkor, amikor Keith Kellogg, az Egyesült Államok különmegbízottja látogatást tett az országban. Eközben Cihanouszkaja súlyos aggodalommal értesült arról, hogy férje sorsa még mindig bizonytalan.
A belorusz elnök kegyelmi listáján szerepel Szerhij Cihanouszkij, a száműzetésben élő belorusz ellenzék prominens vezetője, valamint Szvjatlana Cihanoszkaja férje. Az esemény összefonódik Keith Kellogg amerikai különmegbízott látogatásával, és feltételezések szerint egy amerikai közvetítéssel létrejött megállapodás keretein belül valósult meg. Az információt belorusz ellenzéki források szolgáltatták az Euronews számára.
Lukasenka rezsimje 2020-ban letartóztatta Cihanouszkijt, aki az ellenzék elnökjelöltjeként indult a belorusz elnökválasztáson.
Tavaly óta Lukasenka rendszeresen kegyelmet nyújt a bebörtönzött kormánykritikusok bizonyos csoportjainak, amit az elemzők úgy értelmeznek, mint a Minszk által tett kísérletet a Nyugattal való feszültségek csökkentésére.
A 2025. januári elnökválasztás előtt Lukasenka kegyelmet adott a szélsőségességért elítélteknek mondván, hogy ez egy "humánus gesztus" azok felé, akik "tévútra tértek".
Kellogg, aki az Egyesült Államok különmegbízottjaként tevékenykedik Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújával összefüggésben, két névtelen forrásra hivatkozva titokban megjegyezte, hogy a héten Minszkbe tett látogatása hozzájárulhat az orosz-ukrán béketárgyalások elindításához, lehetőséget teremtve arra, hogy végre véget vessenek Oroszország átfogó inváziójának.
Szvjatlana Cihanouszkaja korábban az Euronewsnak kifejtette, hogy Lukasenka iránt "nincs bizalom", és Belarusz nem tekinthető érdemi tárgyalópartnernek, mivel Lukasenka "aktív résztvevője ennek a konfliktusnak".
Lukasenka Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese, ami miatt fennállhatott a lehetősége annak, hogy az orosz hadsereg 2022 februárjában Belarusz irányából is indítson támadást Ukrajna ellen. "Ő egy társagresszor, aki Putyin érdekeit képviseli, ezért semmiképpen sem bízhatunk meg benne" - nyilatkozta Cihanouszkaja az Euronewsnak adott interjújában.
"(A kormány) hatalmas mennyiségű utánpótlást gyárt az orosz hadsereg számára, ami jó bevételi forrás a Lukasenka rezsimje ellen elrendelt szankciók idején" - tette hozzá.
A korábban népszerű blogger 2020-ban úgy határozott, hogy megméreti magát Lukasenka ellen az elnökválasztáson. Tavasszal, még a nyári belorusz tüntetések előtt, a hatóságok letartóztatták.
Cihanouszkij először "adminisztratív őrizetbe" került, amely megakadályozta, hogy a határidő lejárta előtt benyújtsa saját jelölését. E helyett felesége, Cihanouszkaja lépett elő, és ő lett az ellenzék elnökjelöltje.
Később egy minszki bíróság rendkívül szigorú körülmények között 18 év börtönbüntetésre ítélte Cihanouszkijt. A döntés értelmében nem volt lehetősége családi látogatásokra, és telefonos kapcsolatfelvételre sem. Ügyvédjével nem találkozhatott bizalmasan, olvasásra nem kaptak engedélyt, levelek írása és fogadása, valamint csomagok átvétele is teljesen kizárt volt számára.
2023-ban újabb 1,5 év börtönbüntetést kapott a "börtönigazgatósággal szembeni engedetlenség" vádjával.
Cihanouszkaja eddig teljes bizonytalanságban volt férje sorsa felől. Az Euronewsnak korábban kifejtette, hogy fogalma sincs arról, hogy a férje él-e még.
"A gyermekeim rendszeresen leveleket küldenek neki, de sajnos soha nem érkezik válasz. Folyamatosan azt kérdezik, hogy jól van-e az apjuk, hogy egyáltalán él-e még - ez egy rendkívül fájdalmas helyzet számunkra. A férjem bebörtönzése nemcsak az én személyes szenvedésem, hanem az a célom, hogy minden politikai foglyot szabadon engedjek" - nyilatkozta a belorusz ellenzéki vezető az Euronewsnak adott korábbi interjújában.
Lukasenka a 2020-as elnökválasztásokon diadalmaskodott, ami hatalmas tömegtüntetések lavináját indította el Belorussziában. Az Európai Unió is csalásnak ítélte meg Lukasenka győzelmét, miután független megfigyelők beszámolói alapján kétségek merültek fel a választási folyamat tisztaságával kapcsolatban.
A tüntetések során a rendőrség kegyetlen és brutális módszereket alkalmazott, hogy végül elfojtsa a megmozdulásokat. Több tízezer demonstrálót vettek őrizetbe, és rengeteg fogvatartott szenvedett fizikai bántalmazásban és kínzásban. A Vyasna belorusz emberi jogi központ adatai szerint több mint 50 ezer embert fogtak el politikai indokok alapján, és legalább 5472 embert ítéltek el politikai motivációjú bűncselekmények miatt.
Szvjatlana Cihanouszkaja a felelősségre vonás elől száműzetésbe vonult Litvániába. Később számos közeli munkatársát, köztük a választási kampányban legközelebbi társát, Marija Kalesnyikavát is bebörtönözték. Cihanouszkaját távollétében 15 év börtönbüntetésre ítélték 2023-ban. Manapság is őrizetbe kerül 15-20 ember naponta Belaruszban.
Az ENSZ által közzétett adatok alapján 2020 óta körülbelül 300 ezer belorusz állampolgár döntött úgy, hogy elhagyja hazáját, többségük Lengyelországba és Litvániába irányult.
