EU DECODED: Milyen mértékben biztosítják a szükséges forrásokat az európai fegyverkezési lázhoz?

Az Európai Unió célja, hogy megerősítse védelmi képességeit, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára és a NATO-n belüli, nagyobb európai pénzügyi támogatás iránti fokozódó amerikai elvárásokra.

Azóta, hogy Oroszország hadüzenetet intézett Ukrajna ellen, az Európai Unió jelentős mennyiségű fegyver- és logisztikai támogatást biztosított a harcoló félnek. Ez a konfliktus azonban világosan megmutatta, milyen kihívásokkal kell szembenézni a lőszer- és fegyvergyártás terén az uniós tagállamokban.

Az Európai Bizottság 2024 márciusában előterjesztett egy ambiciózus javaslatot, amely egy európai védelmi ipari program létrehozását célozza meg. Ennek keretében 2025 és 2027 között összesen 1,5 milliárd euró forrást kívánnak biztosítani a védelem fejlesztésére az uniós költségvetésből.

A pénzügyi források a védelem, a technológia és az ipar fejlődését hivatottak elősegíteni, azonban ez a támogatás csekély ahhoz az 500 milliárd eurós befektetéshez képest, amelyet a szakértők úgy vélekednek, hogy az elkövetkező tíz évben elengedhetetlenül szükséges az ágazat számára.

"Tradicionálisan a legtöbb finanszírozás ezen a területen a nemzeti költségvetésekből ered, amelyek a nemzeti hadseregek működését támogatják. Sokan úgy vélik, hogy hatékonyabbá válhatnánk, ha valamilyen formában uniós szinten összefognánk" - nyilatkozza Jack Schickler, aki az Euronews szakpolitikai elemzője.

Vezetők, magas rangú tisztviselők és elemzők különféle javaslatokat dolgoztak ki a szükséges nagyságrendű források előteremtésére. Egyik javaslatuk a közös adósságkibocsátás lenne, hasonlóan a Covid-19 világjárvány utáni intézkedésekhez. Ezzel szemben a takarékosabb országok ellenállnak az úgynevezett védelmi célú eurókötvények bevezetésének, és inkább alternatív megoldásokon töprengenek.

Tobias Cremer, a német szocialista képviselő, aki az Európai Parlament Biztonság- és Védelempolitikai Albizottságában tevékenykedik, hangsúlyozza, hogy az európai szintű finanszírozásnak együttműködési és szolidaritáson kell alapulnia. Szerinte az eurókötvények egy ígéretes megoldást jelenthetnek, de érdemes más alternatívákat is fontolóra venni a fenntartható fejlődés érdekében.

"Az egyik probléma például az, hogy rengeteg magánpénzt lehetne felhasználni, de jelenleg sok akadály áll a magánbefektetők előtt, akik még akkor sem tudnának befektetni, ha akarnának" - teszi hozzá, rámutatva, hogy meg kell vizsgálni az Európai Beruházási Bank lehetséges szerepét.

A védelmi költségek emelésének kérdése komoly vitákat generál az európai polgárok körében, ahogy azt a brüsszeli utcákon megkérdezett állampolgárok véleménye is tükrözi. Az egyik válaszadó így fogalmazott: "Nem hiszem, hogy további forrásokat kellene juttatnunk Ukrajnának. Sokkal célszerűbb lenne, ha most a saját országaink biztonságát helyeznénk előtérbe a jövőnk érdekében."

"Inkább nem költenék rá pénzt, de olyan helyzetben vagyunk Európában, hogy ezt meg kell tennünk, mind a saját, mind Ukrajna védelmének érdekében. Ha nem védjük meg Ukrajnát, nem védjük meg Európát" - mondta egy másik.

Több pénzre lesz szükség akkor is, ha az országok NATO-hozzájárulására vonatkozó célértékek a GDP 2%-áról a GDP 3,5%-ára emelkednek, ahogyan azt a szövetség új főtitkára, Mark Rutte szorgalmazza. Ez azt jelentené, hogy az EU-nak évente mintegy 200 milliárd eurót kellene összességében előteremtenie.

Jelenleg csak Lengyelország, Észtország, Lettország és Görögország költ 3%-ot vagy annál többet. Németország és Franciaország, az EU legnagyobb hatalmai elérték a 2%-os célt. Más nagy gazdaságok azonban, például Olaszország és Spanyolország még nem érik el ezt a kiadási szintet.

"A kormányok mostanában jelentős pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Ezen felül az EU védelmi költségvetésére vonatkozóan többféle korlátozás is érvényben van. Az EU-tagállamok közül többen semleges álláspontot képviselnek, és jogi megszorítások vonatkoznak például a fegyver- és lőszervásárlásra" - nyilatkozik Jack Schicker.

Az eurocentrikus megközelítés kockázatot jelenthet a NATO-szövetség belső harmóniájára, hiszen ha olyan országokat, mint az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság, kizárnak az új beszerzési folyamatokból, az ellentéteket szülhet a szövetségesek között.

Cremer kiáll a 2%-os célkitűzés emelése mellett, hangsúlyozva, hogy a NATO európai pillérének megerősítése érdekében elengedhetetlen a növekvő költségvetés. Ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy nem csupán a kiadások összegét kell növelnünk, hanem a hatékonyságunkat is javítani szükséges a források felhasználásában.

Az Európai Unió soha nem látott lépéseket tesz a valós háborús fenyegetések kezelésére. Először a történelemben egy védelmi iparral foglalkozó európai biztos, Andrius Kubilius, a litván politikus áll az ügy élén. Oroszország befagyasztott vagyonának egy részét Ukrajna támogatására kívánják felhasználni, de egyelőre kérdéses, hogy mennyire képes az EU biztosítani a szükséges feltételeket és egységet ahhoz, hogy valóban globális katonai hatalommá váljon.

Tartalomkészítés: Pilar Montero López által.