Ember, ember, itt a tél, December hozza a hópihéket még. Fák ágain csillog a jég, Szívünkben meleg, bármilyen hideg is rég. Az ünnep fénye ragyog a sötétben, Összegyűlik a család, a szeretet éjjel. Közeledik az év vége, új remények, Ember,

Örök rejtély, hogy mit válasszunk az ajándékok tengerében, legyen szó szeretteinkről vagy éppen a kevésbé közel állókról. A társadalmi normák keretein belül azonban mégis meg kell mutatnunk jó szándékunkat, még ha ez néha kényszeredett mosollyal is jár.

Most tegyük félre ezt a legutóbbi esetet, amely nosztalgikus emlékeket idéz a feudális időkről, amikor az erdélyi fejedelem kénytelen volt ajándékokkal - arannyal, mirhával, higannyal, sóval és hússal - kedveskedni a szultánnak, valamint a megvesztegetésre vágyó pasáknak. Ekkor a jobbágy is kénytelen volt ajándékozni urának, a hűbéres pedig a hűbérurának. És ebben a körforgásban a büszke polgár, a patricius, is elvárta, hogy a nemesek kedvezzenek neki, ha a jövőben privilégiumokra vágyott.

Milyen ajándékokat válasszunk akkor? Mi kerüljön a kiskorúak cipőjébe a Télapóka jóvoltából? A jó öreg Mikulás már nem nagyon járja a hazai vidékeket, hiszen egy sokkal csintalanabb agrár-Télapó próbál rénszarvasok nélkül rémisztő meglepetéseket hozni az országba. Talán éppen ettől az ajándékozástól megkímélhetjük magunkat. Hamarosan, már vasárnap kiderül, hogy mi lesz a végkimenetel!

Merüljünk el a plázák dzsungelében, ahol a bőség zavarát csak a pénztelenség árnyéka nehezíti meg. Vásárolhatnánk könyveket, de ki akarna unalmas, régimódi porfogókat felhalmozni? Még az is elmondható, hogy a könyvespolcok hiányoznak a legújabb berendezési trendekből - ezt már csak nemrég hallottam azoktól, akik éppen lakásukat szeretnék stílusosan berendezni. Az ügyes kezű, olcsó asztalosok keresése pedig olyan, mint tűt találni a szénakazalban, hiszen a mesterségek lassan eltűnnek körülöttünk. Persze, vannak kivételek - de ők inkább a háttérben rejtőznek. Közben a pesszimisták, mint a gombák, mindenütt megjelennek, vigaszt keresve a világ zűrzavarában.

Valaha a korcsolyázás és az édességek varázsa határozta meg a téli estéket. A hosszú sálak meleg ölelésében sétáltunk a hóesésben. Ma már a sár uralja az utcákat, és a szaloncukor íze is megfakulni látszik. Az irodalmi szalonok fénykorának emléke sajnos eltűnt, mintha sosem létezett volna. Kár, hogy ezek a kincsek már csak a múlt homályában élnek.

Vásárolhatunk csillogó ékszereket, varázslatos szépségápolókat, különféle krémeket és mindenféle kenceficét. Mély levegőt is vehetünk, amikor – mint már említettem – az árakra pillantunk. És nem feledkezhetünk meg a téli ruhák beszerzéséről sem – bár kérdéses, hogy lesz-e egyáltalán tél, a globális felmelegedés és a változó időjárás tükrében.

Képzeljük el, hogy beköszönt a tél, és ezzel együtt megnyílik a lehetőség vastag bundakesztyűk beszerzésére - legyen az egyujjas vagy éppen ujjatlan verzió. Ne feledkezz meg a téli sapkákról sem, legyen szó usankáról vagy kötött holmikról. Csizma csikorduljon a hóban, és ne hagyd ki a hótaposót sem, ha sarkkutató felszerelést szeretnél! Fagyálló búváröltöny is jöhet, ha a Jeges-tenger mélyére merülnél - ez még mindig jobb, mint belemerülni a monotonitásba. Mindezt érdemes megkoronázni egy sarkvidéki túrajeggyel, egy igazi körutazással a Lenin jégtörő fedélzetén, vagy akár egy putyini harckocsi élményével. Ha harcra készülsz, terepszínű formaruha is kapható, hiszen miért ne indulnál el valami izgalmasra, akár a közelben, akár a Közel-Keleten, ahol mostanában nem éppen a szokványos kalandok várnak?

Gyerekeknek vidám játékok, felnőtteknek izgalmas szórakozások. Meccsjegyek, koncertbelépők, cirkuszi belépők, s gyerekek számára vágyott, de nehezen elérhető, igazán különleges jegyek – ezek mind egyfajta álomvilágot idéznek. Ugyanakkor jó hír, hogy a kenyér-, liszt-, cukor-, cipő- és ruhajegyek ideje már rég lejárt. A Facebook tele van megjegyzésekkel, jegyzetekkel és nemkért tanácsokkal, a "csakazértis" ellenkezések pedig folyton felbukkannak. De szerencsére léteznek még jó szándékú emberek is, az ezotérikus hívők, akik mind a tizenkét csillagjegyre bőséges szerencsét, gazdagságot és szerelmet ígérnek. Az ígéretek könnyen szájra kerülnek, főleg választások idején, ám a valóság szigorú törvényei alatt sok minden elhalványul. Csak a kedves szó és az őszinte szándék marad, ami igazán számít.

Az ajándékozás öröme felbecsülhetetlen, és az ajándékok fogadása is hasonlóan szívmelengető élmény. A jókívánságok értéke nem anyagi, mégis szívből jönnek, és mindig újraéleszthetők, bármikor előhívhatók, így sosem válnak avittá. Ha esetleg keserű iróniával írtam, az csupán egy álcázott módja annak, hogy kifejezzem, mennyire vágyom a meghitt, ünnepi hangulatra, ahol a fenyőfa illata és a családi együttlét varázsa egyesül. Igen, titkon arra vágyom, hogy a mítoszok ölelésében élhetem át ezeket a pillanatokat.