A Masterplast bejelentette, hogy milyen célokra kívánja felhasználni a hatmilliárd forint értékű új tőkét.
Hatmilliárd forintot von be a Masterplast tőkeemeléssel, aminek nagyobb részét tartalékba teszi a vállalat, a kisebb részét pedig fejlesztésekre, például az üveggyapotgyár megindítására fordítja. A két alapító tulajdona 50 százalék alá csökken, viszont a menedzsment részvénymennyiségével együtt megmarad a többség. Az idei kötvénytörlesztéseket már a megtermelt eredményből tervezi kifizetni a vállalat, amit a közelmúltbeli költségcsökkentések, valamint a javuló építőipari konjunktúra segíthet, ennek első jelei már látszanak a cég szerint. A hosszabb távú eredményvárakozásokat áprilisban frissíti a Masterplast és továbbra is keresi a Markettel együtt a szakmai befektetőt a kőzetgyapotgyárhoz - mondta el a Portfolio-nak Tibor Dávid, a Masterplast elnök-vezérigazgatója.
Hónapok óta pletykák keringenek arról, hogy a Masterplast befektetőt keres, és a pénteki bejelentés alapján végre megtalálták a megfelelő partnert. Milyen részletek derültek ki a tranzakcióval kapcsolatban?
Megtaláltuk a befektetőnket a Focus Ventures Zrt. által kezelt MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap személyében. Az alappal, mint pénzügyi befektetővel egy 6 milliárd forintos tőkeemelésről sikerült megállapodunk. A tőkealap nemzetgazdasági szempontból fontos, és olyan jövőbemutató fejlesztésekbe fektet, amelyek célkitűzése például az energetikai hatékonyság javítása és olyan, már bizonyított vállalatokat finanszíroz, akik kapacitásaikat bővítenék, bevételüket maximalizálnák, növekedési pályára állnának, nemzetközi sikereket érnének el.
A tranzakcióra új részvények kibocsátásával kerül sor, 2500 forintos árfolyamon. A tőkealap már részt vett a 2022-es tőkeemelésben is, így nem teljesen új, ám továbbra is kisebbségi tulajdonosként érkezik.
Hogyan változnak a tulajdonosi arányok a tőkeemelést követően? A 2022-es részvénykibocsátás alkalmával még a társalapító, Ács Balázs mellett álltunk ki amellett, hogy megőrizzük az irányító részesedésünket, azaz a 50 százalék plusz 1 részvényt. Most viszont úgy tűnik, hogy az új részvények kibocsátásával ezt a pozíciót feladjátok?
Mivel ez egy egyszereplős, zártkörű tőkebevonás lesz és kizárólag a MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap jegyez majd részvényeket (szám szerint 2,4 millió darabot), így hígul a tulajdonrészünk. A teljes kibocsátott részvénymennyiség 14 százalékkal emelkedik majd, Ács Balázzsal az együttes tulajdonrészünk 43,77 százalékra csökken az eddigi 50 százalék +1 részvényről. Ezen felül a vállalat menedzsmentje továbbra is jelentős részvénymennyiséggel rendelkezik, így garantált a közgyűlési többség.
Tavaly ősszel még arról volt szó, hogy nemzetközi szakmai befektető is szóba jöhet, miért lett végül egy hazai tőkealap a befektető, aki csak pénzügyi befektetőként vesz részt a tranzakcióban?
Első lépésként nemzetközi befektetőkkel folytattunk tárgyalásokat, olyan jelentős globális szereplőkkel, akik érdeklődtek a Masterplast iránt. Azonban a kisebbségi részesedés megszerzése nem volt számukra vonzó, hiszen minimum a többségi, vagy akár a 100%-os tulajdonlásra törekedtek. Úgy vélem, hogy mind a részvényeseink, mind az alapítók számára fontos, hogy ha egy nemzetközi óriás cég ajánlatot tesz, akkor azt olyan időszakban tegye, amikor a vállalat eléri a legjobb eredményeit, és az árfolyama a lehető legmagasabb szinten áll. Mi egyébként sem terveztük a teljes tulajdonosi kör eladását; olyan partnert kerestünk, aki támogatja a menedzsment elképzeléseit, és megőrzi a szakmai irányítást számunkra. Bár végül nem egy nemzetközi befektetőt választottunk, rendkívül pozitívan értékelem, hogy a Masterplast vonzó lehetőséget jelentett a globális nagyvállalatok számára.
A részvénykibocsátással 6 milliárd forintnyi friss tőke folyik be, mire fordítja a társaság?
Az elmúlt két évben a teljesítményünkre nagy nyomást helyezett a dekonjunktúrális környezet, így az elszabadult energiaárak, az inflációs hatások, az építő- és szigetelőanyagok terén tapasztalt kereslet visszaesés, ami 2023-ban és 2024-ben összességében több mint 21 millió eurós adózás utáni veszteséget hozott. Szükségünk van a tőkepótlásra a pénzügyi stabilitásunk megszilárdításához, és egyúttal a forrásra a meglévő beruházások befejezéséhez és a termelési kapacitások felfuttatásához. Hosszú idő után hamarosan lesz Magyarországnak újra üveggyapot gyára, aminek van egy jelentős finanszírozási igénye. A második negyedévben kezdődik a tesztüzem, a gyártás harmadik negyedévtől válik folyamatossá. Valamint az elmúlt két évben több hazai és nemzetközi termelőegységet is elindítottunk, amelyek idén fognak átlépni a profittermelő szakaszba. Harmadrészt vannak akvizíciós és fejlesztési céljaink, elsősorban az üvegszövet és XPS gyártásban és kapacitás bővítésében. Nem új termékcsoportba tervezünk belépni, hanem a már meglévő pozícióinkat akarjuk további beruházásokkal erősíteni.
Az üveggyapotgyár mellett egy kőzetgyapotgyár terve is felmerült, amelynek legfrissebb hírei szerint a Masterplast és partnerük, a Market, szakmai befektetőt keresnek a projekt megvalósításához. Jelenleg mi a helyzet ezzel az ügyletel?
A legutóbbi, januári bejelentés óta a helyzetünk nem változott. A Markettel közösen úgy döntöttünk, hogy egy külső szakmai befektető bevonására van szükség. Jelenleg két lehetőség áll előttünk: vagy a Market vásárol ki minket, vagy mi vásároljuk ki őket. Célunk, hogy a nyár végére konkrét döntéseket hozzunk ezzel a projekttel kapcsolatban, hogy végre tisztázni tudjuk a tulajdonosi struktúrát, a finanszírozási kereteket, és az indulási időpontot. Az építkezés fizikailag még nem kezdődött el, de ennek van egy pozitív oldala is: így elkerülhetjük, hogy két, ilyen összetett beruházás - az üveggyapot és a kőzetgyapot gyár - időben ütközzön.
Miként alakulnak jelenleg az építőipar kilátásai? Végre megkezdődhet Magyarországon a régóta várt fellendülés?
Az építőipar két fontos szegmense, az újlakásépítések és a felújítások területe, most különösen figyelemre méltó fejlődésen megy keresztül. Hazánkban egyre erősödő keresletet tapasztalunk, amit a legfrissebb lakáspiaci statisztikák is megerősítenek. November óta élénk pezsgés tapasztalható a piacon, és mivel az új lakások iránti kereslet gyorsan növekszik, a fejlesztők az eddig felfüggesztett projektjeiket ismét aktiválják. Bár az idei évben átadott lakások száma valószínűleg még nem éri el a tavalyi, gyenge adatokat, az építőanyag-gyártók már érzékelik a fellendülést. Számunkra kulcsfontosságú, hogy mikor ér el egy épület olyan állapotba, hogy az adott építőanyagok iránti igény megjelenik. Az újlakásépítéssel összefüggő termékek, amelyek az építkezések elején a legfontosabbak, jelentős növekedést mutattak január és február hónapokban az építőanyag-kereskedőknél. Különösen a tégla és a szerkezeti betonelemek forgalma emelkedett kiemelkedően ebben az időszakban.
Ha pedig az év indulásakor sok tégla kell, akkor legkorábban fél év múlva sok szigetelőanyag is kell.
Ez azt jelenti, hogy várhatóan az őszi időszaktól kezdődően, egy 6-12 hónapos időkereten belül megjelenik a szigetelőanyag iránti kereslet. Az általános lakáspiaci statisztikák, különösen az átadott lakások számának alakulása, azonban valószínűleg csak 2026-ra mutat majd egyértelmű változást.
A mostani hazai fellendülés oka abban is keresendő, hogy a magas PMÁP és pénzpiaci hozamok miatt sok befektető ingatlan helyett - valószínűleg pénzügyileg jó döntést hozva - állampapírba fektette a pénzét. De ezeknek a pénzeknek egy része vissza fog térni az ingatlanpiacra a megváltozott hozamkörnyezetben. Közben az újlakás vásárlások állami támogatása is tovább erősödött, például a magánnyugdíjpénztári pénzek felhasználásának lehetőségével. További pozitív intézkedés, hogy a Nemzeti Tőkeholding által hamarosan elinduló Lakhatási Tőkeprogram keretében a kormány további 200 milliárd forintot biztosít arra, hogy a megfizethető lakhatáshoz kapcsolódó projektek finanszírozhatóak legyenek.
Mi zajlik éppen a felújítások világában?
Az új lakások mellett a felújítási szegmens is kiemelkedő szerepet játszik piacunkon, és mostanra már elérte a kívánt optimális állapotot a különféle programok sokasága. Az otthonfelújítási program sikeresen átment egy szükséges egyszerűsítésen, ráadásul a 2007 előtt épült ingatlanok esetében is bővítették az igénybevételi lehetőségeket. A vidéki otthonfelújítási program pedig egyre szélesebb rétegek számára elérhetővé vált, már a nyugdíjasok is részesülhetnek belőle. A felújítási folyamatokat ösztönözheti a SZÉP kártya és a magánnyugdíjpénztári megtakarítások felhasználásának kiterjesztése. Ezen kívül a miniszterelnöki évértékelőn bejelentett, április 1-től életbe lépő kedvezményes jelzáloghitel lehetősége, amely 5% alatti kamattal érhető el, szintén hozzájárulhat a piac élénkítéséhez. A felújítási szegmens rendkívül gyorsan reagál a változásokra, és úgy vélem, hogy ezek az intézkedések már most is érzékelhető pozitív hatást gyakorolnak. A kormányzat sokat tett azért, hogy az új lakáspiac és a lakásfelújítások valóban elinduljanak, és ezek az intézkedések elegendő erőt képviselnek ahhoz, hogy támogassák az építőipar újbóli fellendülését.
Az EKR rendszerrel kapcsolatban új fejlemények láttak napvilágot: február 27-én délután a kormány társadalmi egyeztetési platformján közzétették az energiahatékonysági törvény módosítására vonatkozó tervezetet. Eszerint a jogalkotó jelentős átalakításokat tervez az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) szabályaiban. Milyen következményekkel járhat a jogszabályi változás?
A tervezett módosítások értelmében 2025-től 2027 végéig az energiaszolgáltatók és -kereskedők éves energiamegtakarítási kötelezettsége 1,4 százalékra emelkedne, míg az üzemanyag-forgalmazók esetében ez az arány 0,5 százalék maradna. Ezenkívül a jövőben kizárólag a legalább 6 éves élettartamú energiahatékonysági beavatkozások lennének támogathatók, kizárva a rövidebb távú, szemléletformáló intézkedéseket. Azt gondolom, hogy a kormány ezzel a lépéssel előremutató és értékteremtő módon látja el szabályozó szerepét, aminek pozitív gazdasági és társadalmi hatásai lesznek. Az ÉVOSZ-ban betöltött építőipari gyártó-képviseleti tisztségemből megszólalva is határozottan üdvözlöm a tervezett változásokat. Ezzel a módosítással nagy lendületet kap majd a magyar épületállomány energiahatékonysági korszerűsítésének folyamata és a második félévtől még inkább felpöröghet a lakossági felújítások piaca. Az ingyenes és kedvezményes hőszigetelési lehetőségek elérhetősége jelentősen szélesedni fog és a családok szemszögéből valódi rezsicsökkentés és értéknövelés valósulhat meg a támogatott lehetőségek révén. Természetesen a Masterplast számára is kedvező ez a változás. Egyrészt az EKR-HEM piacra épülő aktivitásainkra ez a változás pozitívan hat, másrészt a Szerencsen felépített üveggyapot gyárunk kibocsátásának indulása már egy élénk keresleti piacra tud majd megérkezni, ami támogatja a kapacitáskihasználtság felfutását és ezzel az eredményes működést.
Hogy alakulhatnak az árak az építőanyagiparban, ha beindul a piac? Várhatóak komoly áremelések?
Jelenleg nincs az építőanyag-gyártásban és kereskedelemben olyan veszély, hogy ha felpörögnek ezek a programok, akkor építőanyaghiány alakulna ki és emiatt megugranának az árak. Az építőiparban a "szokásos" egyszámjegyű, 5 és 10 százalék közötti áremelésre számítunk, amint az általában az építőanyagoknál jellemző. Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt két évben több építőipari terméknél is jelentős, mindenki számára érzékelhető árcsökkenés történt.
A napokban a Masterplastnál nem csupán a tőkebevonás kapta a figyelmet, hanem a vállalat legfrissebb negyedéves gyorsjelentése is, amelyben a gyenge kapacitáskihasználtságot emeltek ki a veszteséges EBITDA eredmény magyarázataként. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy jelenleg milyen szintű kapacitáskihasználtsággal üzemelnek a gyárak. Milyen mértékben sikerül maximálisan kihasználni a gyártási lehetőségeket?
A termékcsoportjainkat különböző kategóriákba kell sorolni. Az üvegszövet termékek esetében kiemelkedő a kapacitáskihasználtság, hiszen szabadkai gyárunk rendkívül jó eredményeket ért el, és ott akár a teljes kapacitás közelében is tudunk működni. Ezzel szemben a tetőfóliák gyártásánál Németországban és Magyarországon sokkal alacsonyabb a munkaterhelés, mivel az új lakások építése és a tetőfelújítások száma jelentősen csökkent. A regionális hőszigetelőanyag-gyártó üzemek sajnos jelenleg alacsony kapacitással dolgoznak, de bízunk benne, hogy a piac fellendülése nyomán őszre a helyzet kedvezően alakulhat.
A gyorsjelentésből egyértelműen kiderül, hogy a negyedik negyedévben újabb elbocsátásokra került sor. Felmerül a kérdés: várhatóak-e további leépítések a közeljövőben?
A cégcsoport utolsó negyedévében jelentős létszámcsökkentésre került sor, ugyanakkor örömmel jelenthetjük, hogy az újonnan megnyíló üzemek, például a szerencsi üveggyapotgyár, aktívan bővítették munkavállalóik körét. Ennek ellenére a cég összességében körülbelül 10%-os létszámcsökkenést könyvelhetett el. Jelenleg nem tervezünk további elbocsátásokat, mivel üzemegységeink már a fenntartható működéshez szükséges minimális létszámon működnek, ami alatt nem tudnánk hatékonyan üzemelni. Optimistán tekintek a jövőbe, bízva abban, hogy ha valamelyik piaci szegmens növekedésnek indul, akkor lehetőségünk nyílik újabb munkavállalók felvételére és fejlesztések megvalósítására.
A Masterplast számára a magyar piac továbbra is a legfontosabb bevételi forrás, de milyen lehetőségek és kihívások várnak a vállalat többi országban való tevékenységére? Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a nemzetközi piacokon milyen növekedési potenciál rejlik, és hogyan alakulnak a helyi trendek, amelyek befolyásolják a cég jövőbeli stratégiáját.
Központi kérdésként merül fel Németország helyzete, ahol az előző kormány által kitűzött évi 400 ezer új lakás célkitűzésének csupán valamivel több mint felét sikerült megvalósítani. Az országot sújtó súlyos lakáshiány komoly problémát jelent, de bizakodva várjuk az új kormány megalakulását, amely várhatóan olyan intézkedéseket hoz, amelyek élénkítik az építőipart. Az ilyen lépések szerepeltek a választási programban, és különösen fontosak, hiszen a lakáshiány már gazdasági szempontból is gátat szab a fejlődésnek Németországban. Optimistán tekintünk a második félévre, ahol remélhetőleg a német építőipar új lendületet kap. Közép-európai szinten vegyes képet látunk: a kamatok csökkenése nyomán ott, ahol élénkültek a beruházások, javuló tendencia figyelhető meg. Európai szinten lassú, de biztos piaci fejlődésre számítunk, különösen a német piacon, ahol a legnagyobb volt a visszaesés Nyugat-Európában.
Van a Masterplastnak Ukrajnában is leányvállalata, ahol az utóbbi hetekben feléledtek a háború lezárásával kapcsolatos remények. Mennyire tudná kivenni a részét a Masterplast egy esetleges béke esetén az újjáépítésből, hogy áll most a helyi operáció?
A Masterplast már több mint 20 éve jelen van Ukrajnában, ahol leányvállalatunk révén a helyi piacon megbecsült szereplővé váltunk. Bízunk benne, hogy az újjáépítési projektek finanszírozása amerikai és európai forrásokból fog megvalósulni, és azok a cégek lesznek a nyertesek, akik már régóta integrált tagjai ennek a szektornak. Nem hiszem, hogy azok, akik most szeretnének belépni az ukrán újjáépítés világába, jelentős lehetőségeket kapnának, míg mi, mint a piac régi és megbízható szereplői, komoly szerepet játszhatunk ebben a folyamatban.
Ukrajna piaca rendkívül izgalmas, hiszen jelenleg is jelentős építkezések zajlanak az országban. Azokban a termékekben, amelyekben a Masterplast már jól pozicionálta magát, a kereslet folyamatosan nő. A helyzet azonban nem az építkezések számának csökkenéséből, a vásárlók hiányából, vagy a pénzügyi források szűkéből fakad; sokkal inkább a szakemberhiány a fő probléma. Ahhoz, hogy ukrán leányvállalatunk forgalma igazán fellendüljön, nem csupán a tűzszünet vagy az újjáépítési programok beindulása a kulcsfontosságú lépés. Jelenleg már számos projekt fut, de a tényező, ami igazán meghatározza a jövőt, az az, hogy mikor tudnak visszatérni a frontról a katonák, illetve mikor térnek vissza az építkezésekhez azok, akik külföldön vagy belföldön bújkálnak a sorkatonai szolgálat elől. Nagyon várjuk ezt a pillanatot, hiszen Ukrajna egy kivételes lehetőséget kínál számunkra a növekedésre.
Ukrajnában jelenleg komoly munkaerőhiány tapasztalható az építőiparban, azonban nemcsak itt, hanem más országokban is hasonló problémák merülhetnek fel. Bizonyos piacokon a munkaerőhiány annyira kifejezett, hogy ez már akadályozza az építőipari anyagok iránti kereslet növekedését. A munkaerőhiány következtében a projektek késlekednek, ami torzítja a keresletet és a kínálatot, így a piaci dinamika jelentősen megváltozhat. Érdemes tehát figyelemmel kísérni, hogy milyen hatásokkal jár a munkaerőpiaci helyzet az építőiparban globálisan.
Az építőipari munkaerő hiánya európai szinten is jellemző, ez azért nem élesedett ki mostanában, mert az elmúlt két évben alacsony volt az építőipari produktum, kevés új építés, kevés felújítás volt. A szakképzés is szenved európai szinten, a fiatalok közül kevesen akarnak kétkezi építőipari munkát találni. Azokban az országokban, ahol intenzívebben kezdenek építkezni, ott általában a délkelet-ázsiai országokból hozzák a munkásokat, mint a Fülöp-szigetek, Banglades, Indonézia, India. Nem csak a gazdag nyugat-európai országokban jellemző ez a trend, hanem például Szerbiában is. A munkaerő hiánya miatt hiszünk továbbra is az előregyártott, moduláris építési technológiák gyors fejlődésében és elterjedésében.
Tavaly tavasszal közzétettetek célkitűzéseket a 2027-es esztendőre vonatkozóan. Mennyire látjátok most reálisnak ezeket a célokat, és várható-e, hogy újabb átgondolásra kerülnek?
Az idei évben a célom, hogy az aktuális helyzethez képest legalább akkora nominális fejlődést érjek el, mint amit tavaly tapasztaltunk. 2025-re ezt a célt szeretnénk megvalósítani.
Az új terveinkkel összhangban és a tőkeemelés által megnövelt lehetőségekkel is számolva tervezzük frissíteni a középtávú várakozásainkat, tervezetten az áprilisi közgyűlés napján fogunk befektetői tájékoztatót is tartani, akkor közöljük. Azt gondolom, hogy 2025-ben nagyjából elértük a konjunktúra alját és már egy lassú javulás van a külső piaci körülményekben, ez 2026-ban fel tud gyorsulni, és mivel hosszúak a ciklusok, így 2027 lehet egy minden szempontból egészséges külső környezetet hozó, támogató év.
2024 végén likviditási problémája volt a Masterplastnak, olyannyira, hogy a Scope Ratings legutóbbi minősítése a "default", vagyis nemteljesítő kategóriába sorolja a vállalat kötvényeit. A 2024-es kötvénytartozásokat végül egy hitelfelvételt követően rendezte a Masterplast, hogy néz ki a 2025-ös év? Milyen kötelezettségek vannak? Megvan rá a fedezet?
Sokat segít az idei évben, hogy a 2025-ös évet alacsonyabb létszám és költségszinttel indítjuk, mint a 2024-es év átlaga, a tavalyi utolsó negyedévben volt egy komolyabb létszámleépítés és egy költségcsökkentés is. Eközben javuló konjunktúrát látunk a piacon. A tőkeemeléssel befolyó 6 milliárdos tőke nagyobb része tartalékba, kisebb része fejlesztésekre megy.
Az idén esedékes kötvénytörlesztéseket pedig a 2025-ös évben megtermelt eredményből tervezzük kifizetni.
A tartalék célja, hogy biztosítsa a szükséges hátteret abban az esetben, ha az eredmények nem a várakozások szerint alakulnának. Ezáltal garantálva van a stabilitás és a biztonság.
A részvények árfolyama tavaly stagnáló teljesítményt mutatott, és már jócskán eltávolodtak a 2022-es részvénykibocsátáskor tapasztalt 4500 forintos szinttől. A részvényesek valószínűleg izgatottan várják, mikor kezd végre felfelé ívelni a papír értéke. Milyen lehetőségek rejlenek a jövőben, amiben reménykedhetnek?
Az építőipari vállalatok piaca és az építőanyag-gyártók piaca nagyon is konjunktúrafüggő. A felfelé induló építőipari ciklus kezdete most már a lakásépítési aktivitásban és az építőanyag megrendeléseken is látszik. Bízom benne, hogy sok befektető fog abban fantáziát látni, hogy azelőtt elkezdjen vásárolni részvényeket, mielőtt még a konjunktúra fél-egy éven belül a mi számainkban konkrétan megjelenik.
A címlapképet a Portfolio biztosította.
Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. A részletes jogi tájékoztatás érdekében kérjük, vegye figyelembe a vonatkozó jogszabályokat.
A cikk megírásához a magyar nyelvre specializált Alrite online diktáló és videófeliratozó alkalmazás nyújtott segítséget, amely nagyban megkönnyítette a folyamatot.
