Elemző: Orbán számára elengedhetetlen, hogy ne engedje, hogy a "kicsik" határozzák meg a jövő irányvonalát és a döntéshozatali folyamatokat.
A kormány a 2025-ös előre hozott választások ötletét igyekszik minden lehetséges eszközzel távol tartani magától, míg Magyar Péter láthatóan mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a felvetést valósággá alakítsa. Lapunk korábban beszámolt arról, hogy Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutyapárt vezetője, valamint a Vox Populi is felvetette, miszerint az Orbán-kabinet szokatlan módon már az idei költségvetésben 8,4 milliárd forintot különített el az országgyűlési választások lebonyolítására.
A hírre reagálva Magyar Péter újévi beszédében sürgette az előre hozott választások kiírását. Január 2-án a Tisza Párt közleményt adott ki, amelyben bejelentették, hogy kampányüzemmódra állnak át, és véleményük szerint április második felében esedékesek lehetnek az országgyűlési választások. Az Orbán-kormány próbálta cáfolni a felmerült híreket, hangsúlyozva, hogy a vitatott 8,4 milliárd forintot a 2026-os választások előkészítésére szánják, de ez sem gátolta meg a Tisza Pártot lendületük folytatásában.
A politikai üzengetések zajában gyakran elfeledkezünk a lényegi kérdésről: valójában kinek is kedvezne a választások előre hozása? Ember Zoltán, az Iránytű Intézet elemzője, próbálja megvilágítani ezt a dilemmát. Kifejti, hogy a kormány esetleg valóban fontolgatta a 2025-ös választások lehetőségét, de ennek csak akkor lenne értelme, ha a 2026-os esztendő kilátásai még kedvezőtlenebbek lennének a jelenlegi helyzethez képest. "Ha az idei év nem hoz számottevő gazdasági növekedést, ha továbbra is romlik a német gazdaság állapota, amely szoros kapcsolatban áll a magyarral, vagy ha a Trump-adminisztráció védővámjai problémákat okoznak, akkor az idei választás segíthet a kormánynak" – fejtegeti Ember. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ha a 2025-ös év kedvezően alakul, és a kormány több sikeres intézkedést tud felmutatni, akkor a tervezett 2026-os időpont lenne számukra a legideálisabb.
Kétélű helyzetet teremtene, ha az Orbán-kabinet rábólintana az előre hozott választásra. Ezzel ugyan nagyot tudna ütni a Tiszán, hiszen Magyar Péter pártja még az épülés fázisában van, és - masszív támogatottság, kampányüzemmód ide vagy oda - jó eséllyel április végéig sem tudnának felállítani legalább 60 potenciálisan győztes képviselő-jelöltet. Így nagy sebet kapna viszont az omnipotens, nemzetközi tekintélyű Orbán Viktor imázsa. A miniszterelnököt világraszóló jelentőségű politikusként ábrázolja a kormánymédia, aki Trumpnak ad tanácsokat, aki Putyint próbálja békére bírni. Ehhez nagyon nem passzol, ha Orbán látszólag Magyar Péternek kezd engedelmeskedni - a "kicsinek", akit a miniszterelnök már nem is méltat szóra, inkább a hőbörgő Menczer Tamást küldi rá kihívójára.
"Orbán nem engedheti meg, hogy Magyar írja a szabályokat, amit persze a Tisza elnöke is kiaknáz, és proaktív kommunikációjával hol védekezésre, hol utánzásra kényszeríti a kormánypártot" - jegyzi meg az Iránytű elemzője. Ráadásul Fidesz szavazóit is megzavarhatná a döntés: ők egy erős kezű, stabilitást ígérő vezetőnek adtak négy évre szóló felhatalmazást, az előre hozott választást riadt kapkodásként élhetnék meg.
Ember Zoltán arra hívja fel a figyelmet, hogy noha ígéretek hangzanak el és jogállami kereteket hirdetnek, valójában választási autokráciában élünk. Bármennyire is elmehetünk szavazni, a demokrácia keretei csupán látszólagosak; a kormánypárt, amely folyamatosan veszélyben érzi magát, bármikor módosíthatja a választási törvényeket, hivatkozva a felmerülő veszélyekre. 2024 őszén sem volt ez másként, amikor váratlanul átformálták a fővárosi és Pest megyei választókörzeteket. Az elemző véleménye szerint azonban a hatalom még tovább is léphet. "Elképzelhető, hogy az utolsó pillanatban eltörlik az egyéni választókerületeket, és egy tisztán listás rendszerre váltanak, hogy így próbáljanak előnyhöz jutni. Még ha önerőből nem is lenne meg a kétharmaduk, a Mi Hazánk és néhány elcsábítható képviselő segítségével mégis megőrizhetnék a teljhatalmat" - állítja Ember.
A szakértő szerint árulkodó jel lehet, ha átírják a delegálás szabályrendszerét: választási időszakban minden, országos listát állító párt delegálhat tagot a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) testületébe, és a Fidesz-KDNP-nak a következő választáson nem feltétlenül lesz többsége az NVB-ben. "Ha hirtelen előírják, hogy mostantól csak miniszteri kinevezettek foglalhatnak helyet a testületben, s az ellenzéki politikusok csak megfigyelő státuszt kaphatnak, az azt jelentené, hogy a kormánypárt kitárta maga egy manipulált választási győzelem kapuit.
A legijesztőbb forgatókönyv, amit Ember Zoltán elképzelhet, az lenne, ha a kormány – akár külső befolyásolási kísérletekre, vagy az Orbán-kabinetnek kedvező Alkotmánybírósági döntésekre hivatkozva – érvénytelennek nyilvánítaná a következő országgyűlési választás eredményét. Példa lehet erre a román elnökválasztás megismétlése, ahol a szélsőjobbos Călin Georgescu győzelmét az orosz befolyásszerzés gyanúja miatt semmisítették meg. Egy ilyen lépés nemcsak a jogállamiságot, hanem az ország egységét is komolyan veszélyeztetheti – figyelmeztetett az Iránytű Intézet elemzője.
A magyar kormány, valószínűleg Magyar Péter választási igényeire válaszul, pénteken újabb, Brüsszelt kritizáló üzenetet tett közzé Facebook-oldalán. "Brüsszelben olyan magyar kormányt keresnek, amelyet irányíthatnak (...) amelyik rákényszeríti az emberekre a migrációt, és háborúba sodorja Magyarországot (...) Itt nem lesz bábkormány" - olvasható a bejegyzésben.
