Az agrárhitel kockázatossá válhat, ha a fenntarthatósági elvek nem érvényesülnek – írja a Világgazdaság.

A világ számos pontján, különösen Európában, egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy a bankok a hitelezés során figyelembe veszik a finanszírozott projektek és vállalatok klímára gyakorolt hatását. Ezt a megközelítést a K&H Bank által rendezett fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat eredményhirdetésén hangsúlyozták. A beérkezett pályaművek között több olyan innovatív javaslat is akadt, amelyek nemcsak a fenntarthatóságot célozzák meg, hanem a működés hatékonyságát is jelentősen növelik.

A K&H Bank felismerte a fenntarthatóság ügyében fennálló felelősségét, amiért saját működésében, a hitelezett portfólióban, illetve a társadalmi felelősségvállalásban tud tenni - mondta a bank fenntartható agráriumért ösztöndíj-pályázatának eredményhirdetésén Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője. A cél érdekében "tisztították" a portfóliójukat is, és sok olyan iparágat "feketelistára" tettek, amely a bolygónk jövőjének fenntarthatóságában nem tud megfelelő szerepet vállalni.

Az agrárszektorban 2024 hozta el a bank nagy új fejlesztését, az agrár szén-dioxid-kalkulátort, amellyel az agrárcégeiket próbálják abban segíteni, hogy felismerjék és kiszámítsák ökológiai lábnyomukat, illetve segítsenek nekik ennek csökkentésében, és fenntarthatóvá tegyék tevékenységüket.

A mezőgazdaságot napjainkban nem csupán a gazdasági kihívások és piaci igények befolyásolják, hanem a fenntarthatósággal kapcsolatos elvárások is jelentős szerepet játszanak. Különösen fontosak az egyre szigorodó ESG-követelmények és a fokozódó szabályozási környezet. Demeter Zoltán nemzetközi statisztikákra hivatkozva rámutatott, hogy az európai bankok komolyan veszik a fenntarthatósági kérdéseket: a kontinens pénzintézeteinek körülbelül 80%-a valamilyen formában foglalkozik ezzel a problémával. Hiteligénylés esetén a bankok mérlegelik a klímaváltozás lehetséges hatásait is, így a fenntarthatóság nem csupán trend, hanem alapvető szempont a pénzügyi döntésekben.

Globálisan ez az arány egyébként 50 százalék.

Az agrárhitelek állománya egy ideje stagnál, sőt reálértékben csökken. Ugyanakkor néhány figyelemre méltó jelenség is megfigyelhető a szektorban. Jelenleg körülbelül 1080 milliárd forintnyi hitel áll rendelkezésre az agráriumban, és érdekes módon a devizaalapú hitelek volumene növekedésnek indult, míg a forintalapú hitelek aránya csökken. Demeter Zoltán, az üzletág vezetője, a Világgazdaságnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a kamatkülönbségek állnak a háttérben, ami ezt a trendet magyarázza.