A bolti forgalom csökkenésének mögött súlyos okok húzódhatnak meg.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint várható volt, hogy hiába vezeti be a kormány az árrésstopot, a forgalom nem pattan majd vissza a boltokban.

A márciusi kiskereskedelmi forgalom, a szezonális és naptárhatásokkal kiigazított adatok alapján, 0,5 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Érdekes megjegyezni, hogy bár az árrésstop csak a hónap második felétől lépett életbe, az alapvető élelmiszerek árcsökkenése mégsem tudta ösztönözni a boltok forgalmát. Az árrésstop által legjobban érintett élelmiszer jellegű vegyes boltok forgalma csupán 0,2 százalékkal növekedett havi összehasonlításban, ami a korábbi hónapokhoz viszonyítva gyenge eredménynek számít.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség jelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy...

Az első hetekben tapasztalható visszafogott vásárlási láz után az árrésstop kedvező hatása fokozatosan eltűnik, és egyre inkább a kormányzati intézkedések nyomán fellépő fogyasztói bizonytalanság válik domináló tényezővé a kereslet csökkenésében.

A kiszámíthatatlan szabályozási környezet miatt a kiskereskedők többsége kénytelen elhalasztani beruházásaikat és termékfejlesztéseiket. Ez a helyzet előbb-utóbb a vásárlókra is hatással lesz. Az "árrésstop" következtében rövid távon felszabaduló többlet jövedelem nem a fogyasztás növekedéséhez vezet, és nem segíti elő a gazdaság megerősödését.

Az árrésstop elérte a kívánt a hatást, az élelmiszer infláció átmenetileg fékeződött, ez a hatás azonban ugyancsak

nem lesz örökéletű, mivel a beszállítói árak is emelkednek.

Az OKSZ mindezeket figyelembe véve javasolja az árrésstop tervezettnek megfelelő, május végi kivezetését. Úgy vélik, hogy a fogyasztói bizalom helyreállítását és lakossági fogyasztás növekedést a nyugodt, kiszámítható piaci környezetben zajló éles verseny szolgálja leginkább.

Éves összehasonlításban, a naptári és húsvéti hatások figyelembevételével, a forgalom volumene 0,4%-kal túlszárnyalta az előző év hasonló időszakának mutatóit.

Az NGM szerint ez csak a húsvéthatás A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a kiskereskedelmi forgalom márciusi megtorpanása csupán átmeneti, technikai jelenség, amelynek hátterében a húsvéthatás áll, vagyis, hogy 2024-ben a húsvét március végére esett, míg idén április második felére, így a húsvéti nagybevásárlások hatása idén teljes egészében áprilisban érvényesült. A szaktárca az online pénztárgépek adatai alapján arra számít, hogy áprilisban, akár 5-6 százalékos növekedés is jöhet éves bázison.