Dél-Európa erdői a tűz martalékává válnak a rekkenő hőség következtében, míg az északi vidékeken a rénszarvasok száma drámaian csökken.

A klímaváltozás következményeként a Skandináv-félszigeten és Finnország területén a hőhullámok megjelenésének valószínűsége tízszeresére nőtt az iparosodás előtti időszakhoz képest – derült ki egy csütörtökön nyilvánosságra hozott kutatásból. A tudósok azt is megfigyelték, hogy a hőmérséklet körülbelül két fokkal emelkedett, ami bőven meghaladja a párizsi klímacélokban rögzített másfél fokos határt.

A gyorselemzéseket végző kutatók hangsúlyozták, hogy a megfogalmazott becslések óvatosak, és valószínű, hogy a helyzet még a vártnál is súlyosabb. A jelentést a World Weather Attribution csapata állította össze, miután Észak-Európában több héten át szokatlanul heves hőhullám zajlott.

"A két héten át tartó, 30 fokot meghaladó hőmérséklet a térségben rendkívüli és aggasztó jelenség" - nyilatkozta a Politicónak Clair Barnes, az Imperial College London Környezetpolitikai Központjának kutatója és az elemzés egyik szerzője. A hőség jelentős nyomást gyakorolt az egészségügyi rendszerre: számos kórházban elhalasztották a műtéteket, és különféle intézkedéseket hoztak az épületeik hűtése érdekében.

"A jelenlegi hőhullám világosan megmutatta a klímaváltozás kockázatait a hűvösebb éghajlatú országokban, amelyek eddig nem számítottak különösen sebezhetőnek" - hangsúlyozta Maja Vahlberg, a Svéd Vöröskereszt klímatanácsadója. "Ingatlanjaink nem úgy lettek tervezve, hogy ellenálljanak az ilyen extrém hőmérsékleteknek, és a felnőtt lakosság, különösen az idősek, számára ez a hőség komoly veszélyforrást jelent."

Az északi kánikula nem csupán az emberek életét nehezíti meg, hanem komoly hatással van a régió ökoszisztémáira is. A rénszarvasok, akik eddig a természetes élőhelyeiken éltek, most a városok felé húzódnak, vízforrást keresve és a rovarinvázió elől menekülve. Az állatok ezen szokatlan viselkedése a klímaváltozás drámai következményeit tükrözi, amely megzavarja a megszokott egyensúlyt.

Maja Vahlberg, a Svéd Vöröskereszt klímatanácsadója megosztotta tapasztalatait: "Találkoztam egy rénszarvassal, amely három napig egyetlen árnyékos helyen tartózkodott, láthatóan legelés nélkül. Ez egyértelműen arra utal, hogy az állat hősokkot szenvedett el." Anne Ollila, a finn rénszarvastartók egyesületének elnöke hozzátette, hogy ez a jelenség összefüggésben áll azzal, hogy a rénszarvasok nem tudják hatékonyan szabályozni testhőmérsékletüket, ami túlhevüléshez vezet. Ennek következményeként több állat életét is elveszítették.

Miközben Észak-Európában a 30 fok már komoly figyelmeztetést von maga után, Dél-Európában a hőmérséklet gyakran meghaladja a 40 fokot. Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Görögország területén is érezhető a forróság. Ezen a héten azonban Németországban, az Egyesült Királyságban, Albániában és Montenegróban is hőségriasztást rendeltek el. "A hőhullámok mindig is jelen voltak az időjárásunkban, és a jövőben is számíthatunk rájuk, de a hőmérsékletrekordok egyre inkább megdőlnek. Ez a globális felmelegedés következményeként a veszélyes hőmérsékletek előfordulásának valószínűsége is növekszik" – nyilatkozta Barnes a Politicónak.

A hőhullámok súlyosbítják a már amúgy is aggasztó helyzetet, hiszen az erdőtüzek száma is egyre nő. Spanyolországban csütörtökön jelentették, hogy a négyes fokozatú skálán kettes erősségű erdőtűz tombol, különösen a Kasztília és Leónban található Zamorában, ahol a lángok széles területeket pusztítanak el. Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter bejelentette, hogy az Európai Unió segítségét kérték a tűz megfékezésére, és két tűzoltó-repülőgépet is igényeltek. Sajnos a tüzek következtében eddig három ember életét vesztette. A lángok több esetben gyújtogatás miatt terjedtek el, és már több gyanúsítottat elfogtak. A kánikula már 12. napja tart, a hőmérők kedden több helyen 45 Celsius-fokot mértek, és az éjszakai órákban sem csökken 25 Celsius-fok alá a hőmérséklet. Az enyhülésre pedig hétfőig nem is lehet számítani.

Portugáliában körülbelül 2000 tűzoltó dolgozik azon, hogy megfékezze a lángokat öt különböző helyszínen. Az egyik legkritikusabb helyszín a keleti Trancoso városa, ahol egy villámcsapás idézett elő újabb tűzesetet. A legfrissebb jelentések szerint eddig 75 ezer hektárnyi terület égett le, és ennek a területnek több mint fele az utolsó három hétben pusztult el.

Görögországban javuló helyzetről számoltak be a hatóságok. Több térségében sikerült ellenőrzés alá vonni az erdőtüzeket csütörtökre virradóra, a helyzet azonban továbbra is súlyos egyebek között Híosz szigetén és az ország északnyugati, Albániához közeli térségében.

A harmadik legnagyobb görög városnak számító, az ország nyugati részén lévő Patrasz térségében szintén javult a helyzet: míg szerdán egy kórházat és egy idősek otthonát is evakuáltak, csütörtökön már nem jelentettek aktív tüzeket. Az AP szerint Albániában az elmúlt napokban nagyjából 50 tűzeset volt, a legsúlyosabb Gramsh déli részén alakult ki, ahol egy idős férfi meghalt.

Az Európai Unió adatai alapján 2025-re a tűzvészek már körülbelül 440 ezer hektárnyi területet érintettek az eurózónában. Összehasonlítva a tavalyi év hasonló időszakával, amikor 188 643 hektár égett le, jól látszik, hogy a tűzesetek száma körülbelül 60%-kal emelkedett. Ezzel párhuzamosan a tüzek következtében kibocsátott szén-dioxid mennyisége is ugrásszerűen nőtt, és idén eddig már elérte a 14,11 millió tonnát.

Az Európai Bizottság csütörtöki jelentése szerint az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusának keretében számos európai ország, beleértve Görögországot, Spanyolországot, Bulgáriát, Montenegrót és Albániát, támogatást kap az erdőtüzek elleni védekezéshez.