Magyarországon rekordokat döntöget a megújuló energiaforrások aránya, azonban ez az eredmény még mindig csak a legalsó régiókban helyezkedik el az Európai Unió rangsorában.
Míg az Eurostat-jelentés Magyarországot a megújuló energiából előállított áram tekintetében 19,5 százalékkal, a sereghajtók között említi (az osztrákok például 88 százalékot mondhatnak magukénak), addig a kormányzati felülvizsgálatok és a növekedés ütemét illetően a legjobban teljesítő öt tag között kaptunk helyet.
Magyarország 2023 végére jelentős előrelépést tett a megújuló energiaforrások használatában, hiszen a fenntartható energia részaránya 15 százalékról 17 százalék fölé emelkedett – állapítja meg az EU statisztikai hivatalának decemberi jelentése.
Bár a legfrissebb hazai adatok szerint ez a valaha mért legmagasabb érték, a számok kiszámíthatósága kérdéses. 2013-ban például már 16 százalékon álltunk, amely aztán 2018-ra 12,5 százalékra csökkent, és csak ekkor kezdett újra erőre kapni az ágazat. A jelenlegi növekedést a szakértők főként a napelemek gyors elterjedésével magyarázzák.
Az uniós mezőnyben a helyzetünk sajnos korántsem olyan kedvező, mint ahogy azt szeretnénk. Jelenleg a 17 százalékos arányunk a 27 tagállam közül a 8. legalacsonyabbnak számít. Ráadásul, ha az Eurostat által vizsgált összes unión kívüli országot – mint például Albániát, Montenegrót, Szerbiát, Moldovát, Észak-Macedóniát, Grúziát és Koszovót – nézzük, kiderül, hogy mindegyikük értéke magasabb a miénknél. És akkor még a norvégok lenyűgöző 76 százalékáról nem is beszéltünk!
Míg az Eurostat-jelentés Magyarországot a megújuló energiából előállított áram tekintetében 19,5 százalékkal, a sereghajtók között említi (az osztrákok például 88 százalékot mondhatnak magukénak), addig a kormányzati felülvizsgálatok és a növekedés ütemét illetően a legjobban teljesítő öt tag között kaptunk helyet. Míg a közlekedés átalakítása terén szintén a 8. legrosszabb helyezést értük el, a fűtés-hűtés megújuló-aránya tekintetében az alsó-középmezőnybe tartozunk.
A legfrissebb jelentések alapján tavaly, a 2023-as évben, az Európai Unió energiafogyasztásának 24,5%-át már megújuló forrásokból fedezték, ami egy figyelemre méltó növekedés a tavalyi 23%-hoz képest. A zöld energia legnagyobb része szél- és vízenergiából származik, azonban a napenergia-hasznosítás terén tapasztalható fejlődés a legdinamikusabb.
Az is sajátos szemszögbe helyezi a magyarországi értékeket, hogy 2023-ban az Európai Bizottság az addig 32 százalékos megújuló-részarányra vonatkozó, 2030-as, összuniós célértéket 42,5 százalékra emelte. Ettől Magyarországnak nem hogy az eredményei, de a vállalásai is, rendre elmaradnak. Igaz, a célértékeket a kormány is folyamatosan növeli. Míg 2020-as, úgynevezett Nemzeti Energia- és Klímatervünk 2030-ra még 20-21 százalékot ígért, a vállalás, folyamatos emelkedéssel, ma 30 százalék. Ám, mondhatni, még ez előtt is mutatkozik bővülési tér.
