Brüsszelből érkezett egy aggasztó figyelmeztetés: az óra ketyeg, és az idő múlása sürgeti a cselekvést.
Az Európai Bizottság friss jelentése szerint az uniós helyreállítási alap végrehajtása összességében jól halad, de Magyarország egyáltalán nem fér hozzá az RRF-forrásokhoz a jogállamisági feltételek teljesítésének hiányában. Ha 2026 augusztusáig nem teljesülnek a vállalások, a 10,6 milliárd eurónyi támogatás - mintegy 4500 milliárd forint - végleg elveszhet, ugyanakkor a Bizottság szerint még van lehetőség a helyzet rendezésére.
Az Európai Bizottság októberi jelentése rávilágít, hogy az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze (RRF) dinamikusan halad előre, de a tagállamok közötti előrehaladásban jelentős eltérések figyelhetők meg. A 750 milliárd eurós NextGenerationEU program szívében elhelyezkedő RRF 2021 óta kulcsszerepet játszik a járvány utáni gazdasági újjáépítésben, valamint a zöld és digitális átmenet előmozdításában.
A finanszírozás közös uniós hitelfelvételen alapul, 2021 óta összesen 662,6 milliárd euró értékben bocsátottak ki kötvényeket, ebből 75,1 milliárd eurót zöld kötvény formájában. A zöld kötvények bevételeit energiahatékonysági, tiszta közlekedési és megújulóenergia-projektekre fordítják, amelyek évente mintegy 55 millió tonnával csökkenthetik az unió üvegházhatásúgáz-kibocsátását - világított rá a jelentést szemlézve a Portfolio.
A magyar helyzet rendkívül aggasztó, hiszen az ország továbbra sem tudja kihasználni az RRF-forrásokat a "jogállamisági hiányosságok" következtében.
A magyar helyreállítási terv keretében 5,8 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatás és 4,8 milliárd eurónyi hitel áll rendelkezésre, ami a hazai GDP több mint 3%-át teszi ki. Azonban a források lehívása gyakorlatilag megakadt, ami komoly kihívásokat jelent a terv megvalósítása szempontjából.
A Portfolio beszámolója szerint 2024-ben Magyarország nem részesült kifizetésekben a fő RRF-keretből, mindössze egy 920 millió eurós előleget kapott a REPowerEU energetikai program keretében.
A források befagyasztásának oka, hogy a Bizottság továbbra sem fogadta el a magyar reformok teljesítését több kulcsfontosságú területen. A kormány a projekteket jelenleg kizárólag nemzeti forrásból tudja finanszírozni, és csak akkor juthat uniós pénzhez, ha utólag bizonyítja a mérföldkövek teljesítését. A Pályázat.gov.hu oldalon elérhető hivatalos adatok szerint egyelőre csak 1250 milliárd forintnyi kifizetéssel rendelkező projektet hagyott jóvá a kormány - jelezte a gazdasági portál.
A Bizottság júniusi ajánlásai szerint a lemaradó országoknak - köztük Magyarországnak, Bulgáriának és Romániának - haladéktalanul fel kell gyorsítaniuk a végrehajtást, de hangsúlyozza: még nincs késő. A testület azt javasolja, hogy az érintett tagállamok vizsgálják felül helyreállítási terveiket, és hagyjanak el minden olyan projektet, amely biztosan nem fejeződik be 2026-ig.
A Portfolio Lengyelország példáját említi, mint lehetséges megoldást a jogállamisági kérdésekre. A forrásaiktól elzárt ország most engedélyt kapott arra, hogy a kormányváltást követően egyes projektek finanszírozásából pénzügyi alapot alakítson ki. Ennek köszönhetően a lehívott források nem vesznek el a határidő lejárta után, hanem támogatott hitel formájában kerülnek folyósításra.
A kormány nem tervez eljárások minősítésével foglalkozni, ugyanakkor a magyar kormány figyelemmel kísérte a lengyel jogállamiság aktuális állapotát. A lengyel jogállamiság helyzete valóban aggasztó.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, február elején kifejtette véleményét arról, hogy a lengyel alkotmánybíróság elnöke eljárást indított Donald Tusk, a lengyel miniszterelnök ellen. Szavai szerint Lengyelországban olyan drasztikus intézkedések zajlanak, amelyek Európában eddig elképzelhetetlennek számítottak. Példaként említette a lengyel főügyész leváltását, a varsói bíróság bíráinak eltávolítását, a bírák mentelmi jogának felfüggesztését, valamint azt, hogy az aktív bíráktól "megbánási nyilatkozatot" követelnek.
Gulyás véleménye szerint ebből az következik, hogy az Európai Unióban az írott jog értéke hasonlóan alacsony, mint a Szovjetunió idején, hiszen a lengyel kormány kapott uniós támogatásokat, ami azt mutatja, hogy a jogszabályok nem mindig érvényesülnek a gyakorlatban.
A legfrissebb adatok szerint 2025 augusztusáig a tagállamok összesen 362 milliárd eurót kaptak, ami a helyreállítási és ellenállóképességi alap (RRF) teljes keretének 56%-át jelenti. A legnagyobb kedvezményezett országok – Olaszország, Franciaország és Németország – már a nekik járó források több mint 65%-át lehívták. Ezen kívül Görögország és Portugália is túllépte az 50%-os lehívási arányt.
Ellenben néhány ország jelentős hátrányban van. Bulgária mindössze a rendelkezésre álló források 27, míg Románia 30 százalékát tudta kihasználni. Lengyelország, amely a lemaradók közé tartozik, már a programok 50 százalékát befejezte, de csak 18 százaléknyi támogatást sikerült megszereznie.
Közvetetten a magyar gazdaság is profitálhat az RRF-ből, mivel az egységes piac miatt a más tagállamokban megvalósuló beruházások keresletet generálnak a magyar beszállítók számára.
A Bizottság becslése szerint az RRF közvetett hatása 2020 és 2030 között Magyarország GDP-jét körülbelül 1,2%-kal emelheti, elsősorban az autóipar, az elektronika és az építőipar értékláncain keresztül. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez a növekedés nem kompenzálja a közvetlen forráshiányt. A testület világossá tette, hogy Magyarország számára létfontosságú, hogy maradéktalanul teljesítse a reformokra vonatkozó követelményeket. A Bizottság üzenete világos: a következő időszak kulcsfontosságú lesz, de még mindig van lehetőség a források megőrzésére, amennyiben a tagállamok időben cselekszenek.
