Egykor bandatag volt, autókat lopott, ma pedig Hollywood fénypompás sztárja.
"Eléggé huligán voltam. A barátaimmal verekedtünk, és autókat loptunk" - emlékezett vissza F. Murray Abraham, aki innen jutott el egészen az Oscar-díjig, és ma is azt vallja: a nagysághoz egyszerre kell bátorság és alázat. A ma 86 éves színészt kvízünkkel köszöntjük.
F. Murray Abraham, a több mint hat évtizedes pályafutásával büszkélkedő színész, a CBS News-nak adott interjújában megosztotta gondolatait a nagyságról: „Ahhoz, hogy valóban naggyá válj, elengedhetetlen, hogy higgy magadban és a saját képességeidben. Ez bizonyos mértékű önbizalmat, sőt, némi arroganciát is megkíván.”
A színész véleménye szerint egy igazán kivételes művésznek elengedhetetlen az alázat, és számára hosszú időt igényelt, hogy ezt a fontos tanulságot megértse. Ugyanilyen jelentőségteljes volt az a pillanat is, amikor úgy határozott, hogy beemeli az "F" betűt a nevébe, így lett F. Murray Abraham.
Az apám Fahrid néven volt ismert, és szír gyökerekkel rendelkezett. Az ő emlékére választottam, hogy a nevem elé egy F betűt teszek, mivel úgy gondoltam, hogy ezzel különlegesebbé és kifejezőbbé válik a nevem.
A színész Pittsburgh városában látta meg a napvilágot, egy munkáscsalád gyermekeként. Gyermekként asztmával küzdött, ami miatt családja El Pasóba költözött, remélve, hogy a tisztább levegő segíthet az egészségének javításában. Az új környezet azonban nemcsak a levegő minősége miatt volt jelentős, hanem a szabadban töltött idő, valamint a nem mindig pozitív társaságokkal való kapcsolatok miatt is. Így vált a fiatal fiú bandatagként a város utcáin eltöltött időszakok részévé.
Elég vad életet éltem egykor. Gyakran keveredtem verekedésekbe, és nem riadtam vissza attól sem, hogy autókat elcsenjünk.
Az élete könnyen más fordulatot is vehetett volna, de Lucia P. Hutchins, a beszéd- és drámatanára, megnyitotta előtte Shakespeare lenyűgöző univerzuma előtt a kaput. "Úgy érzem, ő volt az, aki megváltoztatta a sorsomat. Elkezdtem színjátszani, részt vettem egy állami versenyen, ahol győztem, és elnyertem egy ösztöndíjat – ez vezetett el az egyetemhez."
Egyetem befejezése után New Yorkba vetette magát, ahol a 70-es években elsősorban a színházi világban fejtette ki tehetségét, mind klasszikus, mind modern karakterek megformálásával. A karrierje igazán felfelé ívelni kezdett az 1984-es „Amadeus” című film révén, amelyben Salieri bonyolult szerepét alakította, és e teljesítményéért nemcsak Oscar-díjat, hanem Golden Globe-ot és BAFTA-díjat is nyert.
A siker után azonban tudatosan kerülte a hollywoodi típusú sztárszerepeket: színházban, független filmekben és televíziós produkciókban dolgozott tovább. Az elmúlt években újra reflektorfénybe került a Homeland és A Fehér Lótusz című sorozatokban nyújtott alakításaival.
Ma, nyolcvanévesen is frissességgel és energiával teli. Interjúiban rendszeresen kiemeli, hogy számára a színészet nem csupán a hírnévről szól, hanem egyfajta elhivatottságról: "A közönségnek játszunk, de valójában az emberi lélek történeteit meséljük el - és ez sosem veszít az értékéből."
Most pedig tesztelheti, mennyit tud a zseniális színészről.
