A vámok hatása érezhető: az euróövezetben tapasztalt infláció jelentősen felülmúlja a korábbi előrejelzéseket.
Az eurózóna áprilisi inflációja váratlanul magasra szökött, ahogy a kereskedelmi vámok hatásai fokozatosan éreztették hatásukat a fogyasztói árakban. Ez újabb nehézségeket állít az Európai Központi Bank elé, amelynek most új stratégiákat kell kidolgoznia a helyzet kezelésére.
Áprilisban az euróövezetben az árnyomás meghaladta a várakozásokat, ami újabb kihívásokat vetett fel a dezinflációs tendenciával kapcsolatban, megkérdőjelezve az Európai Központi Bank (EKB) ütemtervét a kamatlábak további csökkentésére a következő hónapokban.
Az Eurostat pénteken közzétett előzetes adatai szerint a fogyasztói árak éves szinten 2,2%-kal emelkedtek, ami nem változott márciushoz képest, de némileg meghaladta a közgazdászok által előrejelzett 2,1%-ot.
Havi szinten az infláció márciushoz hasonlóan 0,6%-kal gyorsult, ami arra utal, hogy a dezinflációs lendület megtorpant.
A frankfurti döntéshozók számára még aggasztóbb, hogy a maginfláció - amely nem tartalmazza a volatilis élelmiszer- és energiaárakat - áprilisban 2,7%-ra emelkedett az előző havi 2,4%-ról, jóval meghaladva a konszenzusos 2,5%-os becslést. Ez volt az első ilyen emelkedés 2024 májusa óta, főként a szolgáltatásoknál.
A szolgáltatások áremelkedése továbbra is az Európai Központi Bank (EKB) legfőbb kihívását jelenti.
A szolgáltatási infláció, amely az EKB által a mögöttes árnyomás értékelésének központi mérőszáma, éves szinten 3,9%-ra emelkedett a márciusi 3,5%-ról.
A havi szolgáltatások árai 0,9%-kal növekedtek.
Az élelmiszerek, az alkoholos italok és a dohánytermékek árának inflációja 2,9%-ról 3,0%-ra emelkedett, ami felfelé nyomta az általános árindexet. Ezzel szemben az energiaárak továbbra is csökkenő tendenciát mutattak, 3,5%-kal alacsonyabbak voltak az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami mérsékelte a főbb mutatók emelkedését.
Az euróövezetben az infláció továbbra is nagyon egyenetlen maradt. Észtországban volt a legmagasabb az éves inflációs ráta 4,4%-kal, majd Hollandia és Lettország következett 4,1%-kal. Franciaországban volt a legalacsonyabb az árnövekedés, ahol az éves infláció mindössze 0,8% volt.
A piacok nem mozdultak
Bár az inflációs adatok meghaladták a várakozásokat, a pénzügyi piacok jórészt stabilak maradtak, és nem tapasztalható jelentős zűrzavar.
A befektetők továbbra is optimistán tekintenek arra, hogy az EKB júniusban kamatcsökkentésre készül, és a piacok az áprilisi adatokat inkább egy átmeneti jelenségnek, semmint tartós trendfordulónak tekintik.
A német kétéves Schatz hozamok, melyeket sokan az EKB politikai várakozásainak indikátoraként használnak, tartósan 1,73%-on stagnálnak. Ezzel szemben a tízéves Bund hozamok szintén változatlanul 2,46%-on állnak.
Az euró a dollárral szemben 1,1330-on tartotta korábbi nyereségét.
A részvények folyamatosan bővítik profitjukat.
A részvénypiacok továbbra is felfelé ívelnek, amit a vállalati teljesítmények és a befektetői kedv növekedése segített elő. Pénteken az EuroSTOXX 50 index 0,8%-os növekedést mutatott, míg a német DAX index 1,8%-kal gyarapodott, ezzel már a nyolcadik egymást követő napon zárva emelkedett.
A DAX indexet a Rheinmetall AG, a védelmi iparban tevékenykedő vállalat, emelte kiemelkedő szintre, hiszen 3,6%-os növekedéssel új csúcsot ért el, a katonai felszerelések iránti folyamatosan növekvő kereslet tükrében. Az EuroSTOXX 50 szélesebb indexében az ING Groep, az Airbus és a Bayer kiemelkedtek, mindhárman jelentős emelkedést mutatva: az ING 5,2%-kal, az Airbus 5,1%-kal, míg a Bayer 4,2%-kal zárta a napot.
A Munich RE és az RWE energiaipari csoport esetében a csökkenés mértéke 4,9%-ra, illetve 3,6%-ra rúgott.
Az euróövezeti bankok is jelentős növekedést mutattak, hiszen az EuroSTOXX Bank index 1,9%-kal emelkedett. Ez a befektetők optimista hangulatát tükrözi, különösen a szigorúbb monetáris politika esetleges hosszabb ideig tartó hatásaival kapcsolatban.
