A tehetetlen háborúpárti elit igyekszik alátámasztani saját jelentőségét.
Az elmúlt évek tehetetlen kapkodását most már hisztihangulat vette át Nyugaton. Európa háborúparti vezetői kapkodva próbálnak helyet szerezni a tárgyalóasztalnál, kérdés viszont az, hogy ez egyáltalán sikerülhet-e nekik, de egy biztos, megpróbálják. Teszik ezt annak ellenére, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt a kontinens gazdasága süllyed, míg az orosz-ukrán háború emberek tömegének életébe került. Úgy tűnik Brüsszel és a nyugati vezetők eljátszották a lehetőségeiket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is erről beszélt Moszkvában.
A mostani párizsi tárgyalás célja, hogy az európai vezetők megpróbálják meggyőzni az amerikai elnököt arról, hogy értékes partnerek. Ennek bizonyítéka, hogy az európai politikusok egymás után jelentik be, hogy hajlandóak katonákat küldeni Ukrajnába békefenntartónak. Sir Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy az Egyesült Királyság "kész és hajlandó csapatokat küldeni a terepre"
Az elmúlt három év háborús eseményei után még mindig hangsúlyozzák, hogy Kijevnek közvetlenül részt kell vennie a tűzszüneti tárgyalásokban. Ezt a nézetet már régóta képviselik, miszerint "Ukrajna sorsa fölött nem születhetnek döntések Ukrajna bevonása nélkül."
De Európa számára ennél sokkal több is forog kockán.
A hétfői csúcstalálkozón nem minden európai nemzet vesz részt egy időben. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Dánia képviselteti magát, utóbbi várhatóan a balti és északi országok érdekeit is képviseli. Továbbá jelen lesz Brüsszel és a NATO képviselője is.
A megvitatott koncepció nem a hagyományos békefenntartó egységekre összpontosít, hanem egy olyan "biztonságérzetet teremtő erőre", amely a tűzszüneti vonal mögött helyezkedne el, nem pedig annak közvetlen közelében. Ezt a BBC számolt be.
Az európai csapat jelenlétének célja háromrétű lenne. Üzenet küldése az ukránoknak: hogy nem egyedül vannak. Egy másik üzenet az Egyesült Államoknak, hogy megmutassák, Európa "teszi a dolgát" saját kontinense védelmében, és az utolsó üzenet Moszkvának, hogy figyelmeztesse, ha megszegi egy esetleges tűzszünet feltételeit, akkor nem csak Kijevvel kell szembenéznie.
A háborúpárti országok javaslataival kapcsolatban még mindig rengeteg megválaszolatlan kérdés merül fel. Íme néhány kiemelkedő példa:
Mennyi katonát kellene minden európai ország számára kiküldeni, és milyen időtartamra? Ki irányítaná őket? Mi lenne a küldetésük? Például, ha Oroszország megszegné egy megállapodott tűzszünet feltételeit, ez azt jelentené, hogy az európai erők közvetlen háborúba lépnének Oroszországgal? Támogatná őket az Egyesült Államok ebben a helyzetben?
Donald Trump és csapata világosan kifejezte álláspontját Európa felé: a kontinensnek jelentősebb szerepet kellene vállalnia Ukrajna támogatásában. Az Egyesült Államok viszont inkább az orosz-ukrán konfliktus mielőbbi lezárására és a költségek mérséklésére összpontosítana.
A vérontásnak meg kell szűnnie, és ennek a háborúnak is véget kell érnie. Ezt hangsúlyozta Donald Trump védelmi minisztere az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban. Pete Hegseth kiemelte:
Hegseth éles kritikát fogalmazott meg a szövetségeseikkel kapcsolatban is. Kifejtette, hogy a NATO egy valóban kiváló szövetség, amely a történelem egyik legsikeresebb védelmi koalíciója, viszont ahhoz, hogy a jövőben is megőrizhesse relevanciáját, partnereinktől sokkal nagyobb elköteleződést és hozzájárulást várunk Európa védelmének érdekében.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is kétségét fejezte ki afelől, hogy Európa milyen szerepet tölthet be az ukrajnai béketárgyalásokon. A szerb külügyminiszterrel, Marko Gyuriccsal folytatott megbeszélések utáni sajtótájékoztatón elmondta:
A miniszter hangsúlyozta, hogy Európa már rendelkezett a lehetőséggel, hogy aktívan részt vegyen a tárgyalások lebonyolításában.
- kiemelte. Szólt a 2014-es egyezményről, továbbá a minszki egyezményekre is utalt.
- fűzte hozzá a külügyminiszter.
