A manipulációt határozottan elutasítja, azonban ennek ellenére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átfogóan felülvizsgálja a szegénységi statisztikákat.
"Keveset tudunk a szegénységről" - fogalmazott Kende Ágnes szociológus azzal kapcsolatban, miért szerveztek konferenciát a témáról az MTA Humán Tudományok Kutatóházában, melyen a Népszava is jelen volt.
Koós Bálint közgazdász szerint a rossz helyzetű településeken nagyjából feleannyit keresnek az emberek, mint a jobb helyzetűeken élők. Azonban akadnak kirívó példák is, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tornanádaska ugyanis az itt élők munkajövedelme mindössze hatoda a magyarországi átlagnak.
Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója és Tátra Annamária, az ELTE statisztikusa is előadást tartott az eseményen. Ők ketten voltak azok, akik felhívtá a figyelmet arra, hogy szakmai hibák sorozata, vagy célzott manipuláció következtében történhetett meg az, hogy a 2018-2023 közötti szegénységi adatok nem megbízhatóak.
A lap kérdésére Tátrai Annamária elmondta, hogy a KSH 2005-óta gyűjt adatokat az Eurostat szabályai szerint. 2018-tól figyeltek fel arra, hogy a KSH kimutatásában "nagyon sok személy jövedelme csoportosul" a szegénységi küszöb körül, jellemzően fölötte.
Az előadás során a közönség soraiban ült Szabó Andrea, a neves politológus, aki megosztotta velünk, hogy levél érkezett hozzá Kincses Ákostól, a Központi Statisztikai Hivatal elnökétől. A levélben Kincses visszautasította a manipulációval kapcsolatos vádakat, és biztosította Andrea-t arról, hogy a statisztikai hivatal alaposan meg fogja vizsgálni a vitatott adatokat. Ezen felül ígéretet tett arra, hogy egy nyilvános szakmai egyeztetés keretein belül, széles körű adatfelhasználói részvétellel tisztázzák az esetleges félreértéseket.
A magyar szegénységi statisztikák körüli problémák évek óta aggasztóak - figyelmeztet két magyar kutató tudományos elemzésében. Az ELTE és a Tárki szakemberei rámutatnak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018 óta olyan adatokat publikál, amelyek manipuláció gyanúját vethetik fel. A szegénységi mutatók drámai ingadozása mögött olyan statisztikai anomáliák rejlenek, amelyek nem magyarázhatók természetes folyamatokkal - olvasható a Válasz Online részletes oknyomozó írásában.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes választ adott a Válasz Online-on megjelenő vádakra, amelyek szerint Magyarországon évek óta manipulálják a szegénységi statisztikákat. A KSH közleményében hangsúlyozta, hogy minden tevékenységük a nemzetközi normák szerint zajlik, és a kritizált eltérések a 2018-as módszertani újításokból, valamint a minimálbér körüli jövedelmek felhalmozódásából erednek. Jelenleg folyamatban van az adatok öt évre visszamenőleges felülvizsgálata, amely a népszámlálási adatokra épül, és az új eredményeket 2025 második felében fogják nyilvánosságra hozni.
