A magyar sajtó közösségformáló hatása – Balatonalmádi ad otthont a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozónak.
Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (Fotó: Bartalos Nikolas/Felvidék.ma)
Október 10-12. között Balatonalmádi ad otthont a Kárpát-medence magyar újságíróit egyesítő rendezvénynek. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség és a Nemzetpolitikai Államtitkárság közös szervezésében immár negyedik alkalommal sorra kerülő esemény célja, hogy a külhoni magyar médiában dolgozó szakemberek tapasztalatot cseréljenek, közösen gondolkodjanak a sajtó jövőjéről és a nemzeti összetartozás szolgálatáról.
A rendezvényre idén is számos újságíró és a médiában tevékenykedő szakember érkezett különböző régiókból, mint például Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Drávaszög, Muravidék és Vajdaság. Ennek köszönhetően a fórum a magyar nyelvű sajtó egyik legszéleskörűbb szakmai és közösségi eseményévé nőtte ki magát.
Nemzeti vérkeringés és védőháló
A rendezvény megnyitóján Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta: az elmúlt tizenöt év nemzetpolitikájának legfontosabb célja, hogy a Kárpát-medence minden magyar közösségét bekapcsolja a "nemzeti vérkeringésbe".
Mint fogalmazott, az elmúlt másfél évtizedben számos olyan program jött létre, amelyek megerősítették a határon túli magyarságot és szorosabbá fonták a kapcsolódási pontokat.
"Egy jól szőtt védőháló sok mindent elbír, és képes megtartani magyarságunkat a szülőföldünkön"
- mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy ebben a folyamatban a média kulcsszerepet játszik, hiszen a hiteles, anyanyelvű tájékoztatás a megmaradás egyik alapfeltétele.
Nacsa Lőrinc hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika az utóbbi időszakban újra komoly támadások célpontjává vált. Mint kifejtette, a magyar összetartozás ügye nem csupán pártpolitikai szempontok függvénye, hanem egy olyan nemzeti kötelesség, amely mindannyiunk számára fontos.
A nemzetünk békés újraegyesítése egy olyan cél, amely összekapcsolja szívünket és lelkünket. Ez nem csupán politikai aktus, hanem egy közös álom, amelyben mindenki helyet kap. A múlt tanulságait figyelembe véve, közösen építhetjük fel a jövőt, ahol a különbözőségek erősségek, és a kölcsönös tisztelet és megértés vezet minket az egység felé. Az együttműködés és a párbeszéd révén képesek vagyunk áthidalni a szakadékokat, és egy olyan közösséget alkotni, ahol mindenki otthonra lelhet. Az újraegyesülés nemcsak a határok újrarajzolását jelenti, hanem az emberek szívében is otthont ad a békének és az összetartozás érzésének.
A megnyitó eseményen Hídvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese is felszólalt, megosztva gondolatait a jelenlévő közönséggel.
Persze, szívesen segítek! Kérlek, oszd meg velem a szöveget, amit szeretnél egyedivé tenni, és én átfogalmazom neked.
Az elmúlt másfél évtized legnagyobb eredménye a magyar nemzet békés újraegyesítése volt.
A sajtónak ebben a folyamatban meghatározó szerepe van, hiszen az újságírók azok, akik képesek értelmezni, keretezni és továbbadni a nemzeti összetartozás üzenetét.
Hídvéghi véleménye szerint a magyar politika jelenleg is a békés együttműködés előmozdítására törekszik a környező országok nemzeteivel. Ezen a téren a média szerepe rendkívül fontos, hiszen közösségépítő feladatokat lát el, amelyek nélkülözhetetlenek a társadalmi kohézió erősítésében.
A miniszterhelyettes hozzátette:
"Fontos, hogy a magyar sajtóban olyan emberek dolgozzanak, akik hisznek a nemzeti egységben, és elkötelezetten szolgálják az összetartozás ügyét."
A nemzeti tájékoztatás jövője és a digitális korszak kihívásai egy rendkívül izgalmas és összetett téma, amely napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap. A technológiai fejlődés, a közösségi média térnyerése és az információs túlterheltség mind-mind új kihívásokat támasztanak a hagyományos tájékoztatási formák előtt. A digitalizáció lehetőségei számos új platformot és formát kínálnak a tájékoztatás számára, ugyanakkor felvetik a hiteles információk terjesztésének kérdését is. Hogyan lehet biztosítani, hogy az állampolgárok megbízható forrásokból jussanak hozzá az őket érdeklő információkhoz? Miként lehet a digitális térben érvényesíteni a nemzeti értékeket és identitást? A jövő tájékoztatása tehát nem csupán technológiai kérdés, hanem szociális és etikai kihívás is. A válaszok keresése érdekében fontos, hogy a különböző szektorok – a kormányzat, a média, az oktatás és a civil társadalom – együttműködjenek, hogy egy olyan információs ökoszisztémát építsenek ki, amely támogatja a demokratikus diskurzusokat és a társadalmi kohéziót.
A köszöntő beszédek után izgalmas és releváns témákat feldolgozó előadások indultak el. Az első felszólaló Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese volt, aki a közönséghez fordulva kiemelte a nemzeti identitás megőrzésének és a hiteles tájékoztatás jelentőségét a folyamatosan átalakuló médiakörnyezetben.
Ezt követően Nacsa Lőrinc, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár, állt a mikrofon mögé, ahol elmondta gondolatait a határon túli magyar közösségek tájékoztatásának erősítéséről, valamint a magyar sajtó nemzetegyesítő funkciójáról. Beszédében kiemelte, mennyire fontos, hogy a külhoni magyarok naprakész információkhoz jussanak, és hogy a média milyen kulcsszerepet játszik a nemzeti összetartozás erősítésében.
A délelőtti program során különleges blokk kapott helyet, amely a médiapiac friss kihívásaira összpontosított. Bohár Dániel, a Megafon riportere, "Harc a közösségi médiában" című előadásában a közösségi média térhódításáról és az online jelenlét stratégiai fontosságáról osztotta meg saját meglátásait. Ezt követően Pósa Árpád, az Origo főszerkesztője, "Az online tér meghódítása" című beszédében a digitális újságírás jövőjét, a hírportálok közötti éles versenyt, valamint a hitelesség megőrzésének nehézségeit tette a középpontba.
Door Tamás, a Mediaworks Kiadó vezérigazgatósági kabinetvezetője és a mesterséges intelligencia transzformációjáért felelős projektvezető, "Digitális kolléga a médiában - MInek ez nekem?" címmel tartott előadása során a mesterséges intelligencia alkalmazásának különböző aspektusait és kihívásait tárta fel. Rávilágított arra, hogyan válhat az MI a szerkesztőségek hatékony támogató partnerévé, ugyanakkor figyelmeztetett a potenciális kockázatokra is, amelyeket az emberi tartalomalkotásra gyakorolhat. Az előadás célja, hogy a szakma képviselői tudatosan mérlegeljék az MI nyújtotta előnyöket és hátrányokat egyaránt.
A média új kihívásai - mesterséges intelligencia és hitelesség
A médiavilág átalakulása és az új technológiai kihívások témájában Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke osztotta meg gondolatait.
Előadásában hangsúlyozta, hogy a szakmát jelenleg két jelentős kihívás formálja: egyrészt a mesterséges intelligencia térnyerése, másrészt a tartalomkészítés folyamataiban bekövetkező átalakulás.
Ahogy említette, a közösségi média univerzuma lehetőséget ad arra, hogy bárki médiakészítővé avanzsáljon, azonban a szakmai hitelesség megőrzése ma már elengedhetetlenebb, mint valaha.
Az újságírás szerepe abban rejlik, hogy választ találjon az új technológiai fejlesztések és a folyamatosan változó társadalmi igények kihívásaira. Ha hatékonyan reagálunk ezekre a változásokra, akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy még erősebbé és relevánsabbá váljunk.
- emelte ki.
A szombati programban több előadás is foglalkozott a digitális korszak kérdéseivel: a közösségi média térnyerésével, az online jelenlét stratégiai szerepével és az MI-alapú eszközök megjelenésével a szerkesztőségekben.
Kosztolányi-díj: elismerés a hiteles újságírói munkáért
A rendezvény egyik legizgalmasabb mozzanata idén is a Kosztolányi-díj átadása volt. Ezt a rangos elismerést a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alapította, és minden évben a Kárpát-medence magyar újságírói között azok kapják, akik kiemelkedő szakmai munkásságukkal és közösségi elköteleződésükkel inspiráló példát állítanak mások elé.
Az idei év kitüntetettjei között találhatjuk Mező Gábor újságírót, aki az állambiztonsági múlt feltárásáért érdemelte ki elismerését, valamint Rostás Szabolcsot, az erdélyi Krónika főszerkesztőjét, aki kiemelkedő munkájával hozzájárult a médiavilág fejlődéséhez.
Dr. Szili Katalin a díjátadó előtti beszédében hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia korában is megőrizzük az emberi kommunikáció varázsát és hatalmát.
"A hiteles újságírás nemcsak tudás, hanem felelősség is - az újságíró nemcsak hivatást teljesít, hanem szolgálatot vállal"
A rendezvény második napján a résztvevők számos izgalmas program közül választhatnak, többek között kerekasztal-beszélgetések és szakmai műhelyek várják őket. Ezeken a fórumokon részletesen tárgyalják a Kárpát-medencei médiapiac jelenlegi állapotát, valamint a háború árnyékában felmerülő tájékoztatási kihívásokat. Emellett hangsúlyt kap a hiteles információk közvetítésének felelőssége is, amely elengedhetetlen a tájékoztatásban.
