A katonai kutatások számára is hozzáférhetővé tennék az eddig kizárólag civil fejlesztésekre allokált EU-s forrásokat.

Az EU-s soros elnökséget betöltő Dánia kutatási minisztere szerint az eddig kizárólagosan civil felhasználású innovációra fókuszáló Horizon alapnál komolyan el kéne gondolkozni azon, hogy nagy részben olyan projekteket is finanszírozhasson, amelyek az unió védelmi képességeit is erősítik valamilyen módon. Az ilyen kettős felhasználású eszközökön túl persze a versenyképességi alap egy másik jelentős része kifejezetten katonai fejlesztésekre lett elkülönítve, de a miniszter úgy látja, hogy minden projektnél érdemes lenne észben tartani a jelenlegi geopolitikai valóságot.

Christina Egelund, Dánia kutatási minisztere az Euractivnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy az EU 175 milliárd eurós Horizon programjának már most érdemes lenne a kettős felhasználású eszközök fejlesztésére összpontosítania, amelyek egyszerre szolgálhatják a civil és katonai célokat.

A jelenlegi helyzetben sajnos már nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ragaszkodjunk a kutatási program kizárólag civil felhasználásához.

- fejtette ki a miniszter.

Egelund vezette a brüsszeli miniszteri tanácskozást, amelyen a résztvevő politikai vezetők túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy a Horizon Europe programot hozzáférhetővé kell tenni a kettős felhasználású kutatások finanszírozására. Ugyanakkor a tisztán védelmi célú projektek támogatását több ország, különösen Németország és Ausztria, továbbra is ellenzi.

A 2028-2034-es többéves pénzügyi keret tervezetében már felmerült, hogy a Horizon pályázatait ki kéne terjeszteni a kettős felhasználású technológiákra, miközben a kifejezetten katonai célú fejlesztéseket alapvetően az összesen mintegy 410 milliárdos versenyképességi alap, nagyjából 130 milliárd eurós védelmi és űrkutatásra elkülönített részéből finanszíroznák.

Ez az összeg nagyjából ötszöröse a korábbi Európai Védelmi Alapnak, így már ez is jelentős előrelépést eredményezhet. Ugyanakkor évekre lebontva ez is csak töredéke annak a 800 milliárd eurós összegnek, amelyet az EU 2030-ig akar beleölni az újrafegyverkezésbe.

A Readiness 2030 program azonban csak akkor lehet igazán hatékony, ha a tagállamok valóban elindulnak a közös beszerzések és az interoperabilitás irányába, és pont ezekhez

Kiváló iránymutatást nyújthatnak az uniós forrásokból megvalósuló kutatások.

Ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy az alapvetően nyitott szemléletmódra építő EU védelmi fejlesztésekkel kapcsolatos pályázataihoz milyen mértékben biztosíthatják a hozzáférést az unió keretein kívül tevékenykedő szereplők számára.

Egelund ebben a kérdésben a teljes függetlenség mielőbbi megszerzésére helyezte a hangsúlyt, különösen olyan kulcsfontosságú területeken, mint a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, az űrkutatás, valamint a biotechnológia.

Bár a közelgő MFF és annak reformja körüli diskurzusok még sokáig elhúzódhatnak, az egyik legfontosabb aspektusa a tervezett átláthatóság. Egelund véleménye szerint célszerű lenne a Horizon keretein belül előre meghatározni, hogy mely összegek használhatók kizárólag kettős felhasználású projektekre, illetve melyek irányulnak kizárólag civil kutatások támogatására.

Egelund és a többi miniszter egyetértenek abban, hogy a katonai célú fejlesztések esetében sokkal szigorúbb együttműködési feltételek szükségesek, figyelembe véve az adatok érzékeny természetét. Ez a helyzet különösen kihívást jelenthet, hiszen az EU-s kezdeményezések gyakran amerikai technológiákra alapoznak, ami tovább bonyolítja a jövőbeni együttműködéseket.