A generatív mesterséges intelligencia (AI) munkaerőpiaci hatásai A generatív mesterséges intelligencia, mint innovatív technológiai vívmány, forradalmasítja a munkaerőpiacot, új lehetőségeket és kihívásokat teremtve. Ezen eszközök alkalmazása nem csupán
2024. október 1-jén új fejezet kezdődik a PwC Magyarország történetében, hiszen Radványi László személyében új vezérigazgató került a cég élére. A PwC, amely a világ egyik legismertebb könyvvizsgáló és adótanácsadó vállalata, Radványi vezetésével új irányvonalat vehet. Az Index.hu-nak adott első interjújában Radványi öt kulcsfontosságú világtrendről beszélt, amelyek bár nem radikálisan, de alapvetően formálják a globális gazdaságot. Ezek a trendek a klímaváltozás, a technológiai innovációk, a demográfiai átalakulások, a vélemények polarizálódása és a szociális instabilitás. Míg e jelenségek együttesen hatnak a világra, érdemes alaposabban is megvizsgálni, hogy egyenként miként befolyásolják mindennapi életünket és a makrogazdasági környezetet.
Valószínűleg mindannyian használtuk már az AI (mesterséges intelligencia) valamilyen formáját.
A ChatGPT felhasználóinak száma folyamatosan növekszik, ami jól tükrözi a mesterséges intelligencia iránti egyre fokozódó érdeklődést. (forrás: SEO.ai; Oecenomus Gazdaságkutató Alapítvány)
A ChatGPT jelentős része lett mindennapi életünknek, és nem túlzás ezt állítani. Az AI különlegessége abban rejlik, hogy míg a korábbi technológiai újítások elsősorban a munkaerő-igényes iparágakra összpontosítottak, addig az mesterséges intelligencia legfőbb hatását a tipikusan fehérgalléros szektorokban fejti ki. Az Indeed legfrissebb kutatásai alapján a generatív AI a szoftverfejlesztési és programozási feladatok 95%-át képes már ellátni, míg a jogi és számviteli területeken is egyre nagyobb szerepet játszik. Nem meglepő tehát, hogy az IMF 2024-es előrejelzése szerint a fejlett országokban a munkahelyek körülbelül 60%-át érinti valamilyen formában az AI megjelenése, míg a fejlődő országok esetében ez az arány csupán 20-30%.
Az mesterséges intelligencia napjainkra már szinte minden iparágban jelen van, valamilyen formában. E technológiai újítás, mint elődjei, egyértelmű célt szolgál: a hatékonyság és a termelékenység fokozását. Ezen kívül a vállalatok elvárásai között szerepel a költségek csökkentése, a kutatás-fejlesztés erősítése, valamint a magasabb hozzáadott értékű feladatok irányába való elmozdulás is.
A 2024-es évben a szervezetek számára a generatív mesterséges intelligencia legfőbb előnyei közé tartozik a hatékonyság növelése, a kreatív folyamatok támogatása és a személyre szabott élmények kialakítása. A Statista és az Oecenomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzései alapján a vállalatok egyre inkább a mesterséges intelligencia innovatív lehetőségeit keresik, hogy versenyképességüket fokozzák és új üzleti modelleket alakítsanak ki. Az automatizálás révén csökkenthetik a működési költségeket, míg a kreatív területeken új ötletek generálásához nyújtanak támogatást. A fogyasztói igények fokozott figyelembevételével a generatív AI lehetőséget ad arra is, hogy a cégek személyre szabott ajánlatokat nyújtsanak, amely így még inkább növelheti az ügyfelek elégedettségét.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy a generatív AI megjelenése a mindennapi életünkben, milyen hatással lesz a munkaerőpiacra és hogyan fog hatni a mai standard munkakörök alakulására?
A robotizáció és automatizáció témája körül korábban jogosan merült fel az a félelem, hogy ezek a technológiák el fogják venni a humánerőforrás szerepét, különösen a kékgalléros, munkaintenzív iparágakban. Az idő múlásával azonban világossá vált, hogy ez a félelem, ha nem is teljesen alaptalan, de túlzó volt. A piac egyik jellemző erénye, hogy képes gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez és az új preferenciákhoz, így a szakemberek szerepe és a munkahelyek is új formát ölthetnek, az automatizált rendszerek mellett.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) statisztikái szerint 1990-ben mindössze 2,3 milliárd munkavállaló dolgozott világszerte. Azonban ez a szám 2020-ra már egy milliárd fővel nőtt, ami figyelemre méltó fejlődést tükröz. E növekedés hátterében a technológiai újítások folyamatos bővülése és széleskörű elterjedése áll, amelyek jelentős hatással voltak a munkaerőpiacra.
Habár a felelőtlen optimizmus mindig veszélyes, némi kétkedéssel ugyan, de tekinthetünk a generatív AI munkaerőpiaci hatásaira is bizakodóan. Az AI egyelőre nem vesz el konkrét munkaköröket, habár ez a jövőben feltehetőleg meg fog változni, mégis számíthatunk a piac alkalmazkodóképességére és az intézmények felelősségteljes magatartására. A komplex, stratégiai összefüggéseket átlátó, problémamegoldó feladatokat még nem képes elvégezni, az egyszerűbb, főként adminisztratív feladatokat már most is kiválóan tudja végrehajtani az AI. Ebből fakadóan számíthatunk arra, hogy főként ezeken a területeken látható majd munkaerőpiaci átrendeződés, mely egyben gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést is indukálhat majd magával.
Az AI-nak a vállalati életbe való aktív beintegrálódásának számos jóléti következménye is lehet. A generatív AI segítségével a vállalatok magasabb produktivitást tudnak elérni, közel azonos erőforrásokkal, így végre valós realitássá válhatnak olyan jóléti intézkedések is, mint a 4 napos munkahét, vagy a rövidebb munkanapok.
Egy dolog biztos: az Ipar 4.0, amely korunk ipari forradalmát jelenti, lényegesen gyorsabban fogja átalakítani a gazdaság és a munkaerőpiac szerkezetét, mint a korábbi forradalmak. Ennek fő mozgatórugója a versenyképesség. Azok a vállalatok, amelyek nem építik be működésükbe a mesterséges intelligenciát, olyan jelentős hátrányba kerülnek, amit hosszú távon már nem tudnak majd behozni. Ezért sem a civil szféra, sem pedig az állam nem engedheti meg magának a tétlenséget e folyamatokkal kapcsolatban. Az államnak proaktívan kell reagálnia az AI által generált piaci eltolódásokra, formális intézményrendszeren keresztül, míg nekünk, állampolgároknak, alkalmazkodnunk kell a mesterséges intelligencia által támasztott új kihívásokhoz, és gyorsan kell cselekednünk ennek érdekében.
