A forint sorsa vagy a gazdaság állapota a tét? Az MNB előtt álló döntéshelyzetben Nagy Márton már megfogalmazta a lehetséges irányvonalakat - Pénzcentrum.

A közeljövőben nem valószínű, hogy a jegybanki alapkamat csökkentésére lenne lehetőség, mivel a nemzetközi gazdasági környezet jelenleg nem kedvező ehhez – nyilatkozták a Pénzcentrumnak két makrogazdasági szakértő. Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője megjegyezte, hogy a kamatemelés lehetősége is felmerült nemrég, míg Virovácz Péter, az ING vezető elemzője arra figyelmeztetett, hogy a csökkentés előtt több nemzetközi és egy hazai esemény kimenetelét is figyelembe kell venni. De akkor miért említi Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a túl magas alapkamatról szóló beszélgetéseket?

Némileg meghökkentő kijelentést tett tegnap Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki most az alapkamatról beszélt egy tévéműsorban - erről lapunk is beszámolt. A műsorban a tárcavezető arról beszélt, hogy szerint a jelenlegi, 6,5 százalékos jegybanki alapkamat a magyar gazdaság fejlődésében egy gátat jelent, és ugyanígy gondolkodik a 3 százalékos reálkamatról.

A jegybank több ízben is hangsúlyozta, hogy a kamatcsökkentés során fokozott óvatosságra van szükség. Legutóbb egy hete Virág Barnabás, az MNB alelnöke, megerősítette, hogy a jelenlegi piaci viszonyok és a gazdaság helyzete nem indokolják a hirtelen lépéseket. A Monetáris Tanács számára a mérsékelt és fegyelmezett megközelítés tűnik a legjobbnak. Elemzőinket megkértük, hogy osszák meg véleményüket az alapkamat csökkentésének szükségességéről, és arról is, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jelenlegi helyzetben.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hosszú éveken keresztül változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot. Ezt az időszakot a gazdasági környezet kedvező alakulása tette lehetővé, ami azt eredményezte, hogy 2016-tól egészen 2020 nyaráig nem tapasztaltunk egyetlen százalékpontos emelkedést vagy csökkenést az alapkamatban.

A helyzet azonban drámaian megváltozott a koronavírus-járvány következtében kialakult gazdasági mikroválság időszakában. Ekkor egy emelkedési tendencia vette kezdetét, amely egészen két évvel ezelőttig kitartott. 2022 szeptemberében a jegybanki alapkamat csúcsra jutott, elérve a 13 százalékos szintet, ami pontosan a jelenlegi, 6,5 százalék kétszerese. A Pénzcentrum nemrégiben egy érdekes kvízt készített a jegybanki alapkamat témájában, amelyet most újra kipróbálhatsz:

Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője a Pénzcentrum megkeresésére kifejtette véleményét: úgy véli, hogy jelenleg sokkal inkább az emelés szándéka kerülhet a középpontba, azonban a stabilitás megőrzése érdekében a jelentős csökkentések lehetősége nem igazán merülhet fel.

A jelenlegi, rendkívül változékony nemzetközi környezetben meglehetősen nehéz pontosan meghatározni, hol helyezkedik el a magyar gazdaság egyensúlyi kamatlába; valószínű, hogy jelenleg ilyen stabil referenciaérték nem is létezik. A ciklikus helyzetet figyelembe véve valóban indokolt lenne egy alacsonyabb kamatszint, hiszen a gazdaság jelenlegi jellemzője a recesszió és az alacsony infláció. Ugyanakkor a pénzpiaci stabilitás szempontjából, különösen a forint gyengülő árfolyama miatt, az utóbbi hetekben felmerült a kérdés, hogy szükség van-e a 6,5%-os kamat emelésére. Középtávon a nemzetközi befektetői hangulat tartós javulása, valamint a hazai gazdasági kockázatok csökkenése hozzájárulhat a kamatcsökkentések folytatásához. A jelentős kamatcsökkentések azonban a jelenlegi körülmények között kétségtelenül kockázatos lépésnek számítanak. Az utóbbi hónapokban a jegybank - a fokozott óvatosság jegyében - már végrehajtott jelentős kamatcsökkentéseket, és mostani helyzetünk azt mutatja, hogy a befektetői kockázatvállalás ingadozásának függvényében egyszer alacsonynak, máskor pedig (rövid távon) akár tovább csökkenthetőnek is tűnhet. A jegybank a következő hónapokra tekintve nem jelezte, hogy további kamatcsökkentési szándéka lenne.

- fogalmazott Madár István. Kifejtette, hogy véleménye szerint a miniszter a kamatcsökkentés szükségességéről beszélt, mivel a kormány egy laza monetáris politikát kíván megvalósítani – ami természetesen nem véletlen.

A csökkentett kamatláb és a várhatóan gyengébb forintárfolyam együttesen laza monetáris politikát vetítenek előre, ami kedvezően hatna a gazdasági növekedésre. Az alacsonyabb kamatok elősegíthetik a hitel iránti kereslet növekedését, ezáltal élénkítve a beruházásokat. Emellett a gyengülő forint támogatja az exportáló cégeket, mivel a jövedelemnövekedésből eredő költségeik csökkentésére is lehetőséget ad.

„Kérlek, formáld meg a szöveget sajátos módon” – nyilatkozta lapunknak a vezető elemző.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője rámutatott, hogy bár a reálkamat szintje első pillantásra magasnak tűnhet, a számok mögötti logika világossá válik, ha megvizsgálunk egy olyan jelentős grafikont, mint a forint árfolyama az euróval szemben.

A gazdasági feltételeket nem a Magyar Nemzeti Bank határozza meg, hanem a globális befektetői környezet állítja fel a kereteket. Valóban, a három százalékos reálkamat szintje talán túlságosan magas a gazdasági növekedés szempontjából, azonban elegendő csak szeptember óta figyelni a forint és az euró közötti árfolyam alakulását. Ha a befektetők számára nem vonzó a hozam és kockázat aránya, akkor nem lábbal, hanem a pénzükkel szavaznak, ami a forint short-állományának további növekedéséhez vezet. Olyan nemzetközi környezet lenne kívánatos a kamatcsökkentéshez, ahol a piac a korábbiaknál magasabb amerikai kamatokra számít. Matematikailag valóban soknak tűnik a három százalék, de a jelenlegi gazdasági helyzetben még ez sem elegendő – így rövid távon, mondjuk márciusig, nem várható jelentős kamatcsökkentés.

„Kiemelt fontosságú, hogy a jövő márciusára összpontosítsunk” – nyilatkozta a Pénzcentrumnak Virovácz Péter. Hangsúlyozta, hogy nem véletlenül esett a választása erre az időpontra, hiszen ekkorra számos döntő esemény és fejlemény várható a nemzetközi színtéren.

Azért mondtm éppen a márciust, mert januártól eddig a hónapig sok piacbefolyásoló tényező, sok változás lesz. Januárban hivatalba lép Donald Trump, februárban német választások lesznek, márciusban pedig új vezetés áll fel a jegybankban. Márciusra látni fogjuk, milyen környezetváltozások lesznek. De feltennék még egy kérdést: jelen pillanatban milyen értelme lenne egyáltalán a kamatvágásnak? A multicégek nem forintban gondolkodnak, a kkv-k vagy a 0 százalékos uniós forrást várnak, vagy a kedvező kamatozású hitelre játszanak - ez szintén független a jegybanki alapkamattól. Komolyabb hatása tehát egyedül a nemzetközi piaci környezetre lenne annak, ha lejjebb menne az alapkamat

„- tette hozzá Virovácz Péter. A beszélgetés végén megjegyezte, hogy természetesen a kamatcsökkentés elkerülhetetlen, azonban érdemes megvárni a megfelelő időpontot, és fontos megemlíteni, hogy a jegybank döntése a csökkentés mértékéről sem lesz teljesen független.”

Azt várjuk, hogy nem csak a magyar, hanem a régiós jegybankok - Szlovákia, Románia, Lengyelország, és így tovább - is az EKB lábnyomában lépkednek majd. 2025-re nagyjából a 0,75 körüli sávban várom a kamatvágásokat, ennél sokkal többet szerintem sem a régiós jegybankok, sem pedig a magyar jegybank nem fog csökkenteni.