A bruttó és nettó fizetések aránya Európában: Lengyelország mint a családbarát adózás élharcosa Az európai országok adózási rendszerei jelentős eltéréseket mutatnak, különösen, ha a bruttó és nettó fizetések arányát vizsgáljuk. Lengyelország kiemelkedő p

Hatalmas az eltérés a kontinensen annak tekintetében, hogy a bruttó átlagbértől mennyi marad a családi kasszában. A családbarát adózás mintapéldája Lengyelország és Szlovákia lehet, ahol a kedvezmények és juttatások miatt akár több pénzhez juthat a család, mint a keresők bruttó bére.

A bruttó és nettó bérek közötti eltérések országonként jelentős variációkat mutatnak; egyes helyeken ezek a különbségek szembetűnőek, míg máshol alig észlelhetők. A fő ok, amiért ezek a különbségek előállnak, az adózás és a társadalombiztosítási járulékok eltérő rendszere. Ezen kívül, több európai országban a családi pótlékok is jelentős hatással bírnak a háztartások pénzügyi helyzetére, ami tovább bonyolítja a gazdálkodás kérdését.

Hol viszik haza a legtöbb fizetést a munkavállalók Európában? És mennyi marad a bruttó fizetésből az adók és egyéb levonások után?

A kérdés megválaszolása nagymértékben azon múlik, hogy az adott személynek vannak-e eltartott gyermekei, és hogy a partnere rendelkezik-e jövedelemmel vagy jogosultak-e adóvisszatérítésre. Az Euronews három tipikus forgatókönyvet elemezett 2024-re vonatkozóan, amelyek mindegyike azon egyéneken alapul, akik a nemzeti átlagbér 100%-át keresik. Azoknál, akik az átlagnál magasabb vagy alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, a háztartás bevételei ennek megfelelően eltérnek. A nettó kereset az az összeg, amely a bruttó bérből adók és a munkavállalói társadalombiztosítási járulékok levonása után marad, valamint a családi juttatások hozzáadásával alakul ki, figyelembe véve az eltartott gyermekek számát is.

Az Eurostat legfrissebb statisztikái alapján 2024-ben egy gyermek nélküli egyedülálló ember az Európai Unió területén átlagosan a bruttó jövedelmének 68,6%-át kapja kézhez. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott országban az átlagos bér 1000 euróra rúg, akkor az egyénnek 686 euró marad zsebében, míg 314 euró elmegy adókra és társadalombiztosítási hozzájárulásokra.

31 különböző országban, beleértve az összes uniós tagállamot, valamint Svájcot, Norvégiát, Izlandot és Törökországot, a nettó jövedelem aránya a bruttó bérhez viszonyítva a belgiumi 60,3%-tól egészen a ciprusi 84,4%-ig változik.

Hét országban a bruttó fizetés kevesebb mint kétharmadát adták meg nettó jövedelemként. Belgiumon kívül ezek közé tartoztak Litvánia (61,8%), Németország (62,6%), Románia (63,1%), Dánia (64,3%), Szlovénia (64,4%) és Magyarország (66,5%).

Tíz országban a munkavállalók a bruttó keresetük legalább háromnegyedét (75%-át) hazavihetik, tehát ezek az országok Európában a legjobbak a nettó fizetés szempontjából. Cipruson és Svájcban ez az arány meghaladja a 80%-ot, de a listán szerepel még Észtország (79,5%), Csehország (79%), Bulgária (77,6%), Spanyolország (77,5%), Svédország (76,9%), Szlovákia és Lengyelország (mindkettő 75,9%), valamint Portugália (75%).

Érdekes összehasonlításként említhetjük, hogy Franciaország esetében a bruttó-nettó arány 71,9%-ot, míg Olaszországban 69,6%-ot tesz ki.

A két gyermeket nevelő párok esetében, ahol csupán az egyik szülő dolgozik, a hazavihető jövedelem aránya egyes országokban drámai eltéréseket mutat. Ezzel szemben más nemzetekben ez az arány szinte megegyezik a gyermek nélküli, egyedülálló felnőttek jövedelmi szintjével.

Az Európai Unió területén az átlagos nettó jövedelem aránya 82,6%-ot tesz ki, ami széles spektrumot ölel fel a romániai 70,4%-tól egészen a szlovákiai 107,1%-ig, valamint a lengyelországi 102,5%-ig. Érdekes módon, ezekben a két országban a nettó jövedelem valójában túllépi a bruttó összeget, amit nem csupán a családi támogatásoknak, hanem a "negatív jövedelemadó" bevezetésének is köszönhetünk. Ez a rendszer jelentős pénzügyi segítséget nyújt, és jól tükrözi a családbarát politikai törekvéseket. Emellett Svájc, Csehország, Luxemburg és Portugália is 90% feletti nettó-bruttó arányt mutat. Ezzel szemben a legalsó sávban, Romániát is beleértve, a nettó arány 75% alá csökken Törökországban, Dániában és Finnországban.

A legnagyobb növekedést a gyermek nélküli egyedülállókhoz képest Szlovákiában (+31,2 százalékpont), Lengyelországban (+26,6 százalékpont), Luxemburgban (+22,4 százalékpont) és Belgiumban (+19,8 százalékpont) tapasztalták.

Törökországban az arány változatlan maradt, míg a legkisebb emelkedéseket Görögország (+2,4 százalékpont), Ciprus (+4,3 százalékpont), Finnország (+4,6 százalékpont), Norvégia (+4,8 százalékpont) és Svédország (+5,9 százalékpont) mutatta.

Az Európai Unió területén egy kétkeresős, kétgyermekes család átlagosan a bruttó jövedelmük 73,6%-át tudja megtartani, ami jelentős eltéréseket mutat a különböző országok között. Például Belgiumban ez az arány csupán 65,8%, míg Szlovákiában már 88,9%-ra emelkedik.

A gyermek nélküli, egyedülálló egyénekkel összehasonlítva Törökországban és Görögországban nem változott a hazavihető jövedelem aránya, a legnagyobb növekedést pedig Szlovákiában regisztrálták, összesen 13 százalékpontot.

Csupán nyolc országban tapasztalható, hogy az emelkedés meghaladta az 5 százalékpontot, ami arra enged következtetni, hogy a gyermekes családok számára nyújtott állami támogatások gyakran nem eredményeznek számottevő növekedést az otthoni jövedelmekben.

2024-ben az EU-ban egy gyermek nélküli egyedülálló személy, aki az átlagbér 100%-át keresi, bruttó 43 105 euróból 29 573 eurót visz haza.

Svájc különleges helyet foglal el a fizetések világában, hiszen mind a bruttó, mind a nettó jövedelmek tekintetében figyelemre méltó, a 100 ezer eurót és 85 ezer eurót túllépő összegekkel büszkélkedhet. Ezen a színes palettán Izland és Luxembourg is kiemelkednek, ahol az éves nettó jövedelem meghaladja az 50 ezer eurót. Ezzel szemben, a legkisebb nettó fizetéseket Bulgáriában (11 074 euró) és Törökországban (11 440 euró) tapasztalhatjuk, ami rávilágít a jövedelmi különbségekre a különböző országok között.

Öt további országban a nettó jövedelem átlaga túllépte a 40 000 eurót, ezek közé tartozik Hollandia, Norvégia, Dánia, Írország és Ausztria.

Az egykeresős, kétgyermekes családok éves nettó jövedelme Törökországban 11 440 eurótól indul, míg Svájcban elérheti a 98 835 eurót. Ezzel szemben az Európai Unió átlagos éves nettó keresete 35 656 euróra rúg.

A kétkeresős és kétgyermekes családok esetében a nettó jövedelem Törökországban 22 880 eurótól, míg Svájcban akár 178 553 euróig is terjedhetett. Az Európai Unió átlagos nettó keresete ezzel szemben 63 523 euróra rúgott.

Mindezek a tényleges számadatok is jelzik a jövedelmi egyenlőtlenségek szintjét Európa-szerte.