A Banja Luka-i parlament döntést hozott a boszniai szerb igazságügyi rendszer szövetségi kereteitől való függetlenedéséről.
Milorad Dodik korábban kijelentette, hogy ha bűnösnek találják, nem fogadja el az ítéletet, és a boszniai Szerb Köztársaság elindítja a kivonulást a szövetségi intézményekből. Ezen kívül újra felidézte az országrész elszakadásának lehetőségét.
A boszniai szerb parlament csütörtök este, késő órákban megszavazta az országrész igazságügyi rendszerének a szövetségi irányítástól való függetlenedését. Ez a döntés mindössze két nappal azt követően született, hogy a szövetségi bíróság első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre és hat év hivatali eltiltásra ítélte Milorad Dodikot, a szerb többségű terület elnökét, aki a boszniai nemzetközi főképviselő döntéseit figyelmen kívül hagyta.
A boszniai szerb közszolgálati televízió (RTRS) híradása alapján a Banja Luka-i parlamentben a kormánypárti képviselők szavazataival fogadták el a jogszabályt, míg az ellenzéki politikai erők bojkottálták a szavazási folyamatot.
A jogszabályok szerint a boszniai Szerb Köztársaság területén a szövetségi igazságszolgáltató intézmények, beleértve a bíróságokat, ügyészségeket és rendőrséget, már nem rendelkeznek hatáskörrel.
Milorad Dodik mint elnök három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az országrész saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépését, valamint saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában vádat emelt Milorad Dodik ellen, a büntető törvénykönyv egy olyan szakasza alapján, amely lehetővé teszi, hogy hat hónaptól akár öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtsák, és hivatali tevékenységeitől is eltiltsák akár tíz évre azt a hivatalos személyt, aki nem tartja be, vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolják, hogy figyelmen kívül hagyja Christian Schmidt főképviselő utasításait, mivel aláírta a nemzetközi főképviselő hatáskörének és intézményének elutasításáról szóló jogszabályt.
A büntető törvénykönyv érintett szakaszát nemrég Christian Schmidt frissítette, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikai vezetők nyilatkozatai és cselekedetei álltak.
Dodik azt állítja, hogy a vádhatóság politikai nyomás alatt állt, amikor a vele szemben megfogalmazott vádakat összeállította. Rámutatott arra is, hogy a bosznia-hercegovinai jogrend alapján egyetlen olyan cselekmény sem létezik, amivel őt gyanúsítják. Szerinte az ország alkotmánya világosan kimondja, hogy törvényt csak a parlament alkothat, így a nemzetközi főképviselő által tett intézkedések érvénytelenségét hangoztatja.
Milorad Dodik a múlt héten az utolsó szó jogán a bírónak üzenve azt mondta: az ellene szóló ítélet alapvetően meghatározza majd Bosznia jövőjét. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki: az ítélet "halálos csapást mérhet" Bosznia-Hercegovinára. Közölte, hogy amennyiben bűnösnek találják, az ítéletet nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből. Emellett ismét felvetette az országrész elszakadásának lehetőségét.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos struktúráját a 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg, amely a boszniai háború végét hirdette. E megállapodás értelmében az ország két fő egységre tagolódik: a boszniai Szerb Köztársaságra és a Bosznia-Hercegovinai Föderációra. Az események során létrejött a nemzetközi közösség főképviselőjének intézménye is, amely felhatalmazást kapott arra, hogy törvényeket alkosson vagy felfüggessze azokat, ezzel is biztosítva a politikai stabilitást és a béke fenntartását a térségben.
