A kárpátaljai magyar közösség körében a legfrissebb felmérések szerint 83%-os támogatottsággal bír Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozása.

A kárpátaljai magyarok 83 százaléka támogatja Ukrajna EU-csatlakozását - olvasható az Ungvári Nemzeti Egyetem közleményében, miközben a magyar kormány a politikája középpontjába emelte ennek akadályozását - írja az intézmény nyomán a 444.hu.
Nemrégiben megjelent egy interjú, amelyben Fedinec Csilla történész mélyrehatóan elemezte, hogy az Orbán-kormány politikája milyen komoly kihívások elé állítja a Kárpátalján élő magyar közösséget.
Térjünk vissza a felméréshez!
Pavlo Karajcsencev, a Szmartpol szociológiai ügynökség vezetője hozzátette: a magyar közösség mindig is nagy mértékben támogatta Ukrajna európai integrációját. Ez általános tendencia Nyugat-Ukrajna régióiban, ahol történelmileg a helyi lakosok mindig szorosabb kapcsolatokat ápoltak a szomszédos országokkal.
A kérdésre, miszerint tervez-e "a lakóhelyének megváltoztatását a közeljövőben", a válaszok a következőképpen alakultak:
Dmitro Afanaszjev, az Ungvári Nemzeti Egyetem Szociológiai és Szociális Munka Tanszékének megbízott vezetője szerint ez egyértelműen bizonyítja, hogy az EU-ba való belépés nem fog jelentős kivándorlást okozni. A kutató elmondta, hogy a vízummentességnek és a menekültbefogadási programoknak köszönhetően azoknak, akik el akartak vándorolni Ukrajnából, a túlnyomó többsége már régen meg is tette ezt. A kutató szerint "a magyar közösség körében az EU-tagság iránti általános támogatásnak világos magyarázata van. Az EU-tagság ugyanis automatikusan magával vonja az Európai Unió tagállamaiban jelenleg érvényben lévő, a nemzeti kisebbségek működésére vonatkozó összes normát. A közösségben már régóta él az a vélemény, hogy Ukrajna EU-ba való belépése a legegyszerűbb módja annak, hogy megoldódjanak az ukrajnai magyarok számára érzékeny kérdésekkel kapcsolatos ellentmondásos helyzetek."
A kutatást a Szmartpol ügynökség 2025. június 4. és 9. között hajtotta végre a Kárpátalján élő magyar közösség körében. A felmérés során a "face to face" módszert alkalmazták, amely lehetővé tette a közvetlen interakciót a válaszadókkal. Összesen 406 fő vett részt a kutatásban, amely a helyi lakosság véleményének és tapasztalatainak alaposabb megértését célozta.