3. Eger Borbarátok Találkozó - Bor és Piac Fesztivál Csatlakozz hozzánk az Eger Borbarátok Találkozóján, ahol a bor és a helyi piac izgalmas világát fedezheted fel! Ismerd meg a legjobb egri borászatokat, kóstold meg a helyi ízeket, és tapasztald meg a k
Idén február első napjaiban harmadszor rendezte meg az Egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem az Eger Wine Meetup kétnapos borászati konferenciát. Ez az elnevezés egyszerre jelképezi a személyes találkozások fontosságát, valamint a hangsúlyos nemzetközi kitekintést az új információk, szemléletmódok hazai gyakorlatba történő integrálása területén. A két napos konferencia témái olyan aktualitásokat ölelt fel, amelyeket kiemelt szakmai érdeklődés kísért. Nemzetközi előadások keretében több külföldi vezető kutató számolt be munkájáról a klímaváltozás borkészítésre gyakorolt hatásairól, a rezisztencia nemesítésről, amely megoldásokat kínál a kihívásokra.
Hol vannak már azok a boldog ókori idők, talán egyfajta paradicsomként élhetők, amikor a szőlőtermesztés és a borászat könnyed, vidám tevékenység volt? Ekkor a szőlőkben nem rejtőztek ravasz kártevők, és a borok is maguktól, mindenféle külső befolyás nélkül érlelődtek a pincék mélyén. Ma viszont egy interglaciális időszakban élünk, bolygónk folyamatosan melegszik, ha nem is egyenletes ütemben, a jégkorszak óta. Bár már megszoktuk, hogy otthonainkban a termosztát segítségével könnyedén szabályozhatjuk a hőmérsékletet, a Földön sajnos nincs ilyen egyszerű megoldás. Miközben feszültség és idegesség növekszik, sokan a másikat okolják a globális felmelegedés miatt. Pedig a jégkorszak alatt sem az emberi beavatkozás indította el a hőmérséklet emelkedését, így annak megállítása is lehetetlen feladatnak tűnik. Ebben a helyzetben nincs más lehetőségünk, mint hogy próbáljunk meg alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez.
A helyzet összetettsége és bonyolultsága valóban sokrétű, ezért az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem döntése, hogy összehívja a szakértőket Európa különböző részeiről, rendkívül bölcs lépés volt. Ezzel a kezdeményezéssel lehetőség nyílt arra, hogy átfogóbb képet kapjunk a lehetséges veszélyforrásokról, valamint a legjobb válaszintézkedésekről. A kétnapos konferencia során számos fontos téma került terítékre, és a résztvevők rengeteg értékes információval gazdagodhattak, ami nemcsak számukra, hanem a szakmai közösség számára is hasznos volt.
A konferencia hivatalos protokoll szerinti megnyitóit az egyetem részéről Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilonától és Dr. Váczy Kálmántól hallhattuk, majd ezt követték Rókusfalvy Pál kormánybiztos megnyitó szavai. Dr. Lőrincz György bevezetőjét bibliai idézettel zárta, "Nem azért jöttem, hogy engem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak". És valóban, a borkészítés talán a legszentebb tevékenység, ami nem csupán hivatás, hanem szolgálat is egyben. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem pedig szellemiségében is méltó környezet ahhoz, hogy ennek a szent tevékenységnek új irányokat mutassunk.
Az első, programadó előadás talán egyben az egyik legfontosabb is volt. Kutatás és innováció témakörben Hannes Weninger előadását hallhattuk "A klímaváltozás borkészítésre gyakorolt hatásai Ausztriában" címmel. Előadásában az éghajlatváltozás szőlőtermesztésre valamint a szőlő minőségére gyakorolt hatását mutatta be Ausztria példáján keresztül. A szőlő paramétereinek változása minden évben új kihívások elé állítja a borászt. A szüreti időpont meghatározásának alapját a szüreti érettség, a tannintartalom és a gyümölcsök közötti különbség képezi. Az "éghajlatváltozás" és az időjárási szélsőségek miatt ezek a döntések egyre nehezebbé válnak a bortermelők számára. A hőmérsékleti szélsőségek azonban a mikrobiológiára is nagy hatással vannak. Ez a szőlőültetvényben kezdődik és az erjedés során ér véget. A borásznak szánt technológiák és segítségek kiemelésre kerülnek annak érdekében, hogy ezt a helyzetet optimálisan befolyásolni lehessen, és a borfogyasztók számára egyenletes minőséget lehessen előállítani.
Hannes Weninger, az Erbslöh Austria GmbH ügyvezető igazgatója lenyűgöző előadással rukkolt elő, amelyhez kapcsolódó képek még inkább felerősítették a mondandóját. Megdöbbentő volt tapasztalni, hogy Ausztriában a klímaváltozás hatásai már sokkal kézzelfoghatóbbak, mint nálunk a Kárpát-medencében. Az Alpokban a gleccserek visszahúzódását centiméterekben mérik, és a hómezők határainak szűkülése is szembetűnő. Míg mi itt csupán azzal szembesülünk, hogy a Duna vízszintje hosszú ideig az alig hajózható szint alatt stagnál, addig ott a szürke sziklák egyre inkább előtűnnek a hajdan fehér hóleplek alól, ami igazán szomorú látványt nyújt. Még ha az osztrák borokkal szemben versenytársak is vagyunk, fájó volt hallani Weningertől, hogy a hagyományos osztrák borstílus valószínűleg el fog tűnni.
A külföldi szakemberek közül kiemelkedő előadását hallhattuk Dr. Paolo Antoniali-tól, aki az Italiana Biotecnologie Srl. vezérigazgatójaként tevékenykedik, és a cég az Esseco csoport részeként működik. Az előadás középpontjában a borkészítés aktuális kihívásai álltak, különösen a szőlőcukor szintjének folyamatos emelkedése, ami megnehezíti a borok alkoholtartalmának harmonikus beállítását. Antoniali professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérséklésére specifikus élesztőfelhasználásra van szükség. Ezen a téren különösen fontos szerepet játszik a Metschnikowia pulcherrima, amely a Metschnikowiaceae család tagjaként széles körben elterjedt élesztőfaj.
Professzor Laura Mugnai a növénypatológia terén elismert szakértő, aki a Firenzei DAGRI Egyetem oktatójaként tevékenykedik. Kutatásai középpontjában a szőlő tőkebetegségeinek, különösen az Esca betegségkomplexum járványtanának és kezelésének vizsgálata áll, mindezt európai együttműködések keretében végzi. A szőlőtőkék gombás megbetegedéseivel kapcsolatos ismeretei, különösen a szőlő metszésénél alkalmazott technikák, minden szőlész számára rendkívül hasznosak lehetnek, és fontos figyelmet érdemelnek a szőlőtermesztés fenntarthatósága érdekében.
Dr. Antonio Graça egyenes online kapcsolatban Portugáliából tartotta meg előadását "Innováció a szőlészetben és borászatban: A zöld forradalomtól a zöld decentralizációig" címen. Antonio Graça a Sogrape Vinhos SA kutatási és fejlesztési vezetője. Az UTAD-n szerzett borászati MSc diplomát, korábban borászként és borszakértőként dolgozott. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) fenntartható fejlődéssel és éghajlatváltozással foglalkozó szakértői csoportjának tudományos titkára. Az ő előadásában kaphattuk a legátfogóbb képet a klímaváltozás globális hatásairól. Az északi féltekén a szőlőtermelésre alkalmas terület egyre északabbra húzódik, miközben a déli féltekén egyre délebbre. Amíg Európában lassan a Skandináv országok is készülnek szőlőültetvények telepítésére, addig a délin Új Zéland és dél-Afrika lassan lehúzhatja a redőnyt, és Auszrália is veszélyhelyzetbe kerülhet. Hát nem túl vidám, de ez van.
A portugáliai Sogrape keretein belül kidolgozott irányelvek már két évtizede a fenntartható szőlőművelés elveit követik. A vállalat elkötelezett a biodiverzitás növelése mellett, és klónszelekcióval biztosítja, hogy a legjobban illeszkedő borokat állítsák elő. A 255 autochton klón közül 12 genotípust választottak ki, és a Tempranillo fajtánál is átesett a szelektálás folyamatán. Céljuk, hogy csökkentsék a növényvédő szerek használatát, helyreállítsák a biodiverzitást, és innovatív megoldásként robotokat alkalmazzanak a gyomtalanítás során.
Mindannyian tudjuk, hogy egy halott bolygón nem tudunk tovább működni, szükségünk van a természetre. Ahhoz, hogy túl tudjuk élni, fontos az ökoszisztéma minél alaposabb megismerése, felmérjük milyen állatfajok élnek a térségben, ezek számára biztosítani az erdősávokat, olyan vizes területeket, ahol ezek az állatfajok túl tudnak élni. Az együttműködés a természettel szolgálatot jelent.
Fontos előadások hangzottak el a Kutatás és innováció témakörben még Dr. Kun Ágnestől "Rezisztencia-nemesítés a környezettudatosság", Dr. Miglécz Tamástól "A szőlő termesztés lehetőségei a klímaváltozás kihívásaira", Dr. Mezőfi László "A vetett sorköztakarók növényegészségügyi aspektusai" témákban. "A Kékfrankos klónkísérletek bemutatását az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Kísérleti Szőlőültetvények és Borászata részéről hallhattuk.
Illés Tamás érzelmekkel teli előadása - a Hagyományőrzés és innováció a Pannonhalmi Főapátság Pincészetnél - minden résztvevő számára maradandó élményt nyújtott. A birtoképítés témájában Szilágyi László "Birtok és piacépítés közgazdász szemmel" című előadásával, Héjja Csaba "Tőke, hatékonyság, felemelkedés - A magyar borágazat jelene és jövője" című beszédével, Andi Kollwentz (Burgenland, Ausztria) "Az ömlesztett bortól a prémium borok felé vezető út" előadásával, valamint Petrény Attila "Tegyük naggyá az Egri Bikavért" című prezentációjával izgalmas és rendkívül tanulságos gondolatokat osztottak meg a résztvevőkkel. Petrény Attila előadása különösen kiemelkedett, mivel a konferenciát követően egy kerekasztal-beszélgetés is a Bikavér köré szerveződött, lehetőséget adva a további eszmecserére és a téma mélyebb megértésére.
