"2018 jelentette a váltópontot: megugrott a fiatalkorú elkövetők száma Magyarországon, és a lányok agresszívabbá váltak."

A rendőrség hatékonyabb munkájának köszönhetően egyre több incidens kerül nyilvánosságra? Vagy valóban növekvő tendenciát mutat a fiatalok, különösen a lányok körében elkövetett erőszakos bűncselekmények száma a Covid időszakát követően? Molnár István Jenő, bűnmegelőzési szakértő, úgy véli, hogy a statisztikák első ránézésre egyszerűnek és objektívnek tűnnek, ám a stigmatizáló címkékkel óvatosan kell bánni, mivel a Z generációt számos előítélet sújtja. Kiemeli, hogy nemcsak a szülők szerepe kulcsfontosságú az edukációban, hanem az iskolákban is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a mentális egészség védelmére és támogatására.

A fiatalok körében tapasztalható erőszakos cselekmények száma Németországban meredeken emelkedett a koronavírus-járvány óta, és a regisztrált esetek folyamatosan nőnek - számolt be róla a Spiegel. A 2024-es bűnözési statisztikák alapján az erőszakos bűncselekmények, különösen a testi sértések előfordulása ismét emelkedett, miközben a rendőrség újabb fiatalkorú gyanúsítottakat azonosított. Érdekes módon az elkövetők között nő a lányok aránya is. A statisztikák nem nyújtanak választ arra, hogy mi áll a Covid utáni és a mai napig tartó növekedés hátterében, a szakértők pedig csupán találgatásokba bocsátkoznak. Kérdés, hogy Magyarországon is észlelhető-e hasonló tendencia, különösen a fiatalok vagy a lányok körében. Ha igen, milyen okok állhatnak a jelenség mögött? Molnár István Jenő jogászt, bűnmegelőzési szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészeti Magatartástudományi Tanszékének egyetemi tanársegédjét faggattuk a témáról.

Egy fiatal másképp agresszív, erőszakos, mint egy felnőtt?

Fontos kiemelni egy lényeges különbséget: a prefrontális kéreg fejlettsége, amely alapvető szerepet játszik a felelős döntéshozatalban. A gyermekek és fiatalok esetében, életkorukból adódóan, ennek a területnek a fejlődése még nem éri el a maximális szintet. Emiatt számukra nehezebb az agressziókezelés és a „gondolkodj, mielőtt cselekszel” tanács gyakorlati alkalmazása. Ráadásul a fiatalok folyamatosan a figyelemért küzdenek, így konfliktusos helyzetekben nehezen tudják ellenállni a csoportnyomásnak. Gyakran azért követnek el meggondolatlan dolgokat, hogy a figyelem középpontjába kerüljenek, és ez az agresszív viselkedésre is igaz. Nehéz helyzetben vannak tehát, hiszen agyi érettségük miatt a helyzetek mérlegelése kihívást jelent, miközben próbálnak megfelelni kortársaiknak és mások elvárásainak. Az identitáskeresés, a serdülőkori krízis és a szerepzavarok okozta feszültség sem segít abban, hogy a fiatalok helyes döntéseket hozzanak.

Az utóbbi hetekben a Netflix új sorozata, a "Kamaszok" vált a középpontba, és sokan osztják meg véleményüket róla. A történet középpontjában a fiatalok magányos harcai állnak, amelyekkel a felnőttek gyakran nincsenek tisztában. Ezek a problémák olyan mélységűek és összetettek, hogy nehezen tudnánk elképzelni, mivel küzdenek a fiatalok. Sajnálatos módon, sok szülő és tanár hajlamos lehet lebecsülni ezeket a gondokat, és ha egy gyerek azzal fordulna hozzájuk, hogy bántja, hogy az Instagramon incelnek nevezték, valószínűleg el sem hinnék, mennyire súlyos hatással van ez rá.

A Spiegel cikke alapján Németországban a fiatalok körében egyre fokozódik az agresszivitás és az erőszak. De mit is jelent valójában ez a két fogalom, amelyet gyakran emlegetünk? Az agresszivitás általában a düh vagy frusztráció kifejezésére utal, amely verbális vagy fizikai formában nyilvánulhat meg. Az erőszak viszont már konkrét cselekedeteket takar, amelyek mások testi épségét veszélyeztetik vagy sértik. Ezek a jelenségek egyre aggasztóbbá válnak a társadalomban, és fontos, hogy mélyebben megértsük őket.

Az agresszió fogalma akkor kerül előtérbe, amikor valaki támadó, ellenséges viselkedést mutat, amely irányulhat másokra, vagy akár önmagára is. Ez a jelenség minden emberben jelen van valamilyen formában, hiszen természetes része a pszichológiai spektrumunknak. A lényeg abban rejlik, hogy ez az agresszió miként nyilvánul meg a külvilágban, és hogyan tudjuk azt kezelni. Két fő típust szoktunk megkülönböztetni: a reaktív és a proaktív agressziót. A reaktív agresszió egyfajta válaszreakció, amely provokáció hatására tör felszínre. Ezzel szemben a proaktív agresszió célzott, szándékos cselekedet, amelynek mögött valamilyen előny megszerzése állhat, például hatalom vagy tárgyak bitorlása, esetleg a saját felsőbbrendűség bizonyítása. A proaktív agresszió kívülről nézve gyakran érthetetlennek tűnik, de az agresszíven viselkedő mindig valamilyen cél érdekében cselekszik. Fontos megjegyezni, hogy az erőszak csupán az agresszió külső megnyilvánulása, és bárki lehet agresszív anélkül, hogy erőszakot alkalmazna, de az erőszakos cselekedet mindig magában hordozza az agressziót.

Ezért rendkívül fontos, hogy a fiatalok minél hamarabb elsajátítsák az agresszivitásuk kezelésének módját, és azt konstruktív formában tudják kifejezni. Például a sportágak nagyszerű lehetőséget kínálnak arra, hogy az indulatainkat pozitív, társadalmilag értékes tevékenységek keretében éljük ki. Még ennél is előrébb járunk, ha képesek vagyunk akár a leghevesebb érzelmi állapotainkban is asszertíven kommunikálni. Természetesen ez nem magától értetődő, folyamatos gyakorlásra van szükség. Ráadásul mindez az önismeret mélyebb szintjére épül, hiszen enélkül nehezen tudjuk azonosítani, mi áll az indulataink mögött. Az önismeret fejlesztése pedig még több figyelmet és önkontrollt kíván.

Mi a helyzet Magyarországon? A német példákhoz hasonlóan nálunk is egyre inkább aggasztó tendenciák figyelhetők meg a fiatalok körében, akiknek viselkedése egyre inkább agresszívvá válik. Milyen okok állhatnak a háttérben, és hogyan reagál a társadalom erre a jelenségre?

Nagyon óvatos lennék minden ilyen stigmatizáló jelzővel, ugyanis kapnak a generációk elég címkét amúgy is. Kifejezetten igaz ez a Z generációra (1996-2009), amelyet hívunk digitális bennszülöttnek, C-nek (connecting) az állandóan kapcsolódás miatt, most (mindent azonnal akaró), hópihe (gyenge), illetve "meg nem értett" generációnak, most meg még erőszakosnak is. A statisztikák csak elsőre tűnnek egyértelműnek és objektívnek. Mielőtt elárulnám, hogy mi a helyzet Magyarországon, világítsunk meg három érdekes és lehetséges okot a statisztikai növekedésre.